Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. kelt adósok, a jelen pernek tárgyát képező törlési dij sorozása ellen kifogást nem emeltek, hanem annak a tőkével egyenlő rangsorozatban leendő kifizetésébe belenyugodtak: az elsőbiróság az 4877. évi Vili. tcz. 4. §-ában, valamint az 1881. évi IX tcz. 190. §-ában foglalt jogszabálynak és a Coria 17. számú döntvényében kimondott rendelkezésnek megsértése nélkül és helyesen rendelkezett akkor, amikor felperest jogos alappal nem biró keresetével elutasította. (1906. február 14-én, 5211/905. sz.) A kir. Curia: Mindkél alsóbirósági Ítéletet megváltoztatja és a járásbíróság, illetőleg a tábla és a Curiának sorrendi végzésével alperes javára a 10,000 és 24,000 K után feltételesen sorozott 3% kártalanítási dijnak a sorrendből kihagyását elrendeli. indokok: A perhez csatolt végrehajtási iratok szerint K. Ö. és Sz. ingatlanai végrehajtásilag elárvereztetvén, a telekkönyvi hatóságnak 57/1904. számú, illetőleg a debreczeni táblának 1659/1904. számú és a Curiának 6581/1904. számú sorrendi végzésével alperes javára az árverési vételárból 10,000 és 24,000 K tőke. ezeknek 8%-os kamata és költség feltétlenül, azoknak a tőkéknek 3%-a pedig kártalanítási dij gyanáut, minthogy ezt a fehérgyarmati takarékpénztár, mint rangsorban későbbi jelzálogos hitelező kifogásolta, feltételesen soroztatott és erre a kártalanítási díjra nézve, a kifogásoló takarékpénztár perre utasíttatott; továbbá azok szerint a végrehajtási iratok szerint a fehérgyarmati takarékpénztár utóbb a rangsorban későbbi illető jelzálogi követeléset felperesre engedményezte. Ilyen körülmények között felperesnek áll jogában és érdekében az, hogy az illető kifogást per utján érvényesítse ; e tekintetben tehát felperesnek van kereshetőségi joga. A pernek adatai szerint alperes az illető kártalanítási dijat azon az alapon igényli, hogy közte és az adósok között szerződésileg az volt kikötve, hogy a 10,000 és a 24,000 K tőke meghatározott évek előtt az adósok részéről vissza nem fizethető, hogy ellenkező esetben adósok tartoznak a tőkék 3%-át kártalanítási dij (stornó) gyanánt alperesnek fizetni és hogy az illető tőkéknek a meghatározott évek előtt visszafizetése bekövetkezett. Az alperes állal az illető kártalanítási díjhoz való igényének alapjául felhozott ebből a kikötésből jogszerűen következik, hogy alperest az a kártalanítási dij a tőkén és a kamaton felül illetné meg, tehát az a kártalanítási dij olyan dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén kívül kötelezettséget vállalt és igy az a kártalanítási dij az 1877 : VIII. tcz. 2. §-a szerint kamat jellegével bir. Már pedig alperes javára a fentiek szerint az illető tőkék és ezeknek 8%-os kamata feltéllenül soroztatoti és igy az 1877.