Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 43 A hosszabb lejáratú kölcsön időelőtti visszafizetéséért kikötött kártalanítási díj (stornó) olyan dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén kívül kötelezettséget vállalt és így ez a kártalanítási díj az 1877 : VIII. lez. 2. §-a szerint kamat jellegével bír. Ha tehát a hitelező javára a tőke és annak 8% kamata feltétlenül soroztatott: az 1877. évi Vili tcz. 4. §-a értelmében a 8°/írot meghaladó 3% kártalanítási díj meg nem állapitható, (Curia 1907 nov. 14. 4491'90G. sz. a. - A kir. Curia II. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A szatmárnémetii kir. törvényszék: Felperesi keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a táblának 1904. évi 1059. sz. alatt kelt végzésére fektetett keresetében, mint a fehérgyarmati takarékpénztár engedményese azt kérte, hogy a kereseti összeget tevő kártalanítási dij a bírói árverésen eladott ingatlanok vételára tárgyában megtartott sorrendből kihagyassék . . . mivel állítása szeriut a stornódij csakis olyan törlesztéses kölcsön után köthető ki. hol a kölcsönösszeg erejéig záloglevelek bocsáttatnak ki, s mivel továbbá alperes követelése teljes összegében soroztán án, ez a stornódij az 1877 : VIII. tcz. rendelkezésébe is beleütközik . . . A beszerzett árverési iratokból megállapítható az, hogy alperes pénzintézet javára előbb 10,000 K, később 24,000 K hoszszabb lejáratú kölcsöntőke és járulékai, valamint 3% kártalanítási dij lett zálogjogilag bekebelezve, megállapítható hogy ezen tőketartozások behajtása iránt a végrehajtási lépések a hitelező alperes pénzintézet és a végrehajtást szenvedettek között szerződésileg meghatározott törlesztési idő előtt megtétettek s lioav a törlesztéses kölcsön biztosításául lekötött ingatlanok már 1903 november 2-án eladattak s hogy a keresetileg követelt kártalanítási összegeket a telekkönyvi hatóság az 57/904. sz. végzés szerint, felperes engedményezőjének kifogása folytán nem sorozta, míg a felsőbb bíróságok ezt a kifogásolt kereseti követelési a jelen per megindításától feltételezetten sorozni rendelték. Tekintve pedig, hogy a stornódij kikötésének joga nem csupán a magyar jelzálogbankot, hanem a törvényes formák közt