Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 37 ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint a nevezett alperesek a fent megjelölt feutartási költségekhez való hozzájárulásra az egyes csoportokra nézve meghatározott arányban az egyetemlegesség mellőzésével köteleztettek, hagyja helyben, mindazonáltal azzal a közelebbi meghatározással, hogy ezek az alperesek az egyes csoportokra eső fenlartási költségeket egymás közt birtokarányban tartoznak viselni. Továbbá a kegyúri kötelezettségnek bekebelezését elrendelő részében mindkét alsóbiróság iléietét megváltoztatja s a felperest a kegyúri kötelezettség telekkönyvi bekebelezésére irányzott keresetével valamennyi alperes irányában elutasítja. A másodbiróság Ítéletének felebbezett egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. Indokok: Egyetemleges kötelezettség csak szerződés, végrendelet, vagy a törvény rendelkezései állal keletkezhetik. Felperes nem is állítja, hogy az alperesek, akiket a kegyuraság ingatlanaik után közösen terhelt, az egyetemleges kötelezettséget az egyház irányában szerződésileg magukra vállalták, vagy az egyetemleges teherviselésre végrendeletileg köteleztettek, oly törvényes rendelkezés pedig, mely a társkegyurak egyetemleges kötelezettségét megállapítaná, nem létezik. Ennélfogva és tekintettel arra is, hoay a kegyurasággal terhelt ingatlanokra vonatkozó birtokviszonyok időközben megváltoztatván s az ingatlanok számos egyén elkülönített tulajdonába és birtokába menvén át, az egyes aránylag csekély terjedelmű és értékű ingatlanrészek tulajdonosainak egyetemleges megterhelése a méltányossággal sem egyeztethető össze : a másodbiróság Ítéletének azt a részét, amely szerint az elsőbirósági Ítéletben megállapított csoportokba osztott alpereseket a templom, plébánia és iskola épületek fentartási költségeinek az egyes csoportokra nézve meghatározott arányban való viselésére egymás közt egyetemlegesen kötelezte, meg kellett változtatni s az elsőbirósági ítéletnek az egyetemleges kötelezettséget mellőző rendelkezését helybenhagyni, mindazonáltal azzal a közelebbi meghatározással, hogy az egyes csoportokba osztott alperesek az illető csoportra eső fentartási költségekhez egymás közt birtokarányban tartoznak hozzájárulni és pedig együtt az egyes csoportok szerinti arányban azért, mert alperesek nem tagadták, hogy a kegyurasággal terhelt összes ingatlanoknak az egyes csoportokba sorozott ingatlanok együtt az ezekben a csoportokban megjelölt hányadrészét teszik. A kegyúri kötelezettség telekkönyvi bekebelezését illetőleg mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest a bekebelezés iránt előterjesztett kereseti kérelmével el kellett utasítani, mert a kegyúri kötelezettség nyilvánkönyvi bejegyzésének