Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. xxix személyében változás állott be. A felépítményeknek nem az adóst, hanem felperest illető Vs részére alperes javára a telekkönyvi hatóság hivatalból terjesztette ki a zálogjogot; a telekkönyvi hatóság által a Curia 48. sz. döntvénye szerint szabályellenesen kiterjesztett ilyen jogosítvány tekintetében pedig alperes nem vehető olyan jóhiszemű 3-ik személynek, akinek a nyilvánkönyvi jogra nézve a" jogszerzés jóhiszeműségét a telekkönyvi hatóságnak ilyen szabályellenes s ekként helytelen intézkedése egymagában megállapítaná _ _ _ ... _ _ 33 86. A közvetlenül lerovandó illeték jogosságának és helyességének megállapítása; valamint telekkönyvi bejegyzésének törlése tárgyában való határozathozatal a pénzügyigazgatóságok s a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1881 : L1X. tcz. 39. §. b) pontjába ütköző alaki sérelem tehát, ha a polgári bíróság az ilyen illetékre vonatkozó zálogjog törlése iránt indított per érdeméhen határoz _ 149 5. A hitelező a törlési engedélyt és a nyugtát a követelésére vonatkozó egyéb okiratokkal együtt a követeléséért felelős több adóstárs, illetve kezes közül annak tartozik kiadni, aki a fizetést teljesítette, sőt azokat a nem fizető kezestársnak a lizetést teljesítő kötelezett fél felhatalmazása, vagy külön kikötés nélkül annál kevésbbé adhatja ki, mivel az által a fizetést teljesített kezest mindama jogától, mely őt a fizetés folytán a nem tizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná. Az adós tehát nem kövelelheti az ingatlanára bekebelezett zálogjog törlését a hitelezőtől, ha a zálogjoggal biztosított tartozást nem ő, hanem kezese fizette ki, és ha a hitelező ennek a nyugtát és törlési engedélyt már kiadta. (A kir. Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata) 165 208. Jelzálog jövőbeli pénzkövetelés biztosítására is szolgálhatván, magában véve az a körülmény, hogy a követelés a zálogjog bekebelezése idején még fenn nem állott, a zálogjog töröltetésére jogi alapot nem képezhet. — Ha a kölcsönöss/.ei: nem íolyósittatik teljesen, és a felek a kölcsönügylet teljesítésétől elállottak: az időelőtti visszafizetés esetére kikötött kártalanítási díj nem követelhető- .... „ _ ... _ ._. .... 369 Polgári peres eljárás. Hatáskör. 11. Annak a megítélésénél, \njjori az 1876: XIII. tcz. 56. §-a alapján követelheti-e a cseléd a hátralevő időre járó illetményeit, egyedül az a kérdés jön tekintetbe, hogy a gazda törvényes okból bocsátotta-e el a cselédet, de nem jön tekintetbe az, hogy az elbocsátás által okozott-e annak és minő kárt, és így ily esetben a hátralevő időre járó illetmények iránti követelést az 1876: XIII. tcz. 119. §-a értelmében a bíróság elé utalt kártérítési keresetnek tekinteni nem lehet, az eljárás tehát az 1876: XIII. tcz. 115. $-a szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ~ _ — - — -~ H 25. Hazánkban a magán kegyúri jog rendes alakja a dologbeli kegyuraság s ennélfogva minden oly esetben, amelyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881 : LIX. tcz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy az ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek mint, birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. A minisztertanácsnak 1897. évi