Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. XXIII 163.1. Nem kellékhiányos az az Írásbeli magánvégrendelet, melyben a vég­rendeleti tanuk által aláirt és az 1876 : XVI. tcz. 5. §-ában megszabott alaki kellékek betartását igazoló bizonylat külön keltezéssel nincsen ellátva, ha maga a végrendelet keltezve van és ha az örökhagyó azt a kijelentést, hogy az általa irt és aláirt okirat az ő végrendeletét tar­talmazza, már a végintézkedés irásba foglalása és keltezése után tette, s a fent emiitett bizonylatot a tanuk e kijelentés megtétele alkalmával irlák alá. Az 1S76: XVI. tcz. nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a tanuk bizonylatát az okiratra ő nekik kellene rávezetniök. — II. Alapít­ványok létesítése megengedett dolog; ezért anyagi szempontból nem kifogásolható a végrendelet, ha végrendelkező örökösökűl határozott személyeket rendel ugyan ki, de azt a kívánságát fejezi ki, hogy a kinevezett örökösei a hátrahagyott vagyon jövedelmét, vagy akár magát a tőkét is a közelebbről meg nem jelölt «tót nemzeti czélokra» fordítsák _ _ „ .... _ _ _ _ 291 löi. Aki a végrendeletet valamely alaki hiány miatt már megtámadta, az ujabb alaki kt-llék hiánya miatt nincs jogosítva a végrendeletet ujabb perrel megtámadni, amennyiben ez ujabb kellékhiányt már a korábbi perben észlelhette volna _ _ _ ._. .._ _ .„ ..... 293 216. A törvény által megkívánt azt az érvényességi kelléket, amely a vég­rendelkező névaláírásának tanuk előtti megtételére, vagy annak elisme­résére vonatkozik, nem pótolja sem az, hogy a végrendelkező a tanuk előtt egy más alkalommal felmulatott végrendeletet sajátjának elismerte, >em az, hogy a végrendeleten levő névaláírás nem kétséges, sem az, hogy a közjegyző előtti letételnél az aláírás valódiságát elismerte 381 217 Az 1876: XVI. te/, sehol sem szabja elő, hogy a végrendelet alaki kellékeinek megtartása ugyanazokkal a kifejezésekkel igazoltassék, melyek a törvényben foglaltatnak, hanem elég, ha e czélból olyan kifejezések használtatnak, melyek, ha a törvény szavaitól eltérnek is, az alaki kellékek megtartására nézve kétséget fenn nem hagynak. — Nem >zükséges, hogy azt a nyelvet, melyen a végrendelet szerkesztetett, mindegyik alkalmazott tanú értse _ ._ ._. _ _ _ _ 383 218. Az 187ö: XVI. tcz. 7. §-ában az érvényes végrendelet alaki kellé­keiként előirt időpont kitétele alatt nem csupán az év, hanem ezenfelül a hó és nap megjelölése is értendő, amikor ugyanis a végrendelet alkottatott, és az utóbbiak kitétele csak akkor mellőzhető, ha az helyet­tesittelik más megjelöléssel, mely az időpontot szintén szabatosan fejezi ki (mint pl. húsvét vasárnap, Szt. Mihály napja vagy más efféle) 384 Végrendelet megtámadása. 3. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a különben érvény­leien, de a törvényes örökösödésre hivatott örökösök által elfogadott végrendelet is alapul szolgálhat az öröklési igények szabályozásának, mely jogi álláspontnak az a következménye, hogy a végrendelet érvé­nyessége csakis a törvényes örökösödésre hivatott örökös által elő­lerjesztett megtámadási alap figyelembe vételével bírálandó meg 5 52. A végrendelet alaki érvénytelensége hivatalból figyelembe nem vétetik; minek következménye az, hogy az érdekelt felek az alakszerüllen vég­rendeletei is érvényesnek ismerhetik el, mely esetben az ugy tekintendő, mintha érvényesen jött volna létre. De a végrendelkezésnél jelen volt megtámadásra jogosultnak ez alkalommal tett abból a nyilatkozatából, hogy a végrendeletet ő is elfogadja, nem állapitható meg, hogy ő a végrendelet alakhiányait ismerve, olyan jogügyleti nyilatkozatot tett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom