Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 179 neneK Dtár r. f. XIV. 209. — A közszerzemény az összes vagyonra vonatkozik, és annak csak az öröklött vagy a házasságkötéskor létezett vagyon értékét meghaladó érték tekintendő. Dtár r. f. XVIII. 411., r. f. XXI. 96., uj f. XIII. 180., III. f. II. 120., III. f. IX. 58., III. f. XIV. 85., III. f. XXV. 91., — Közszerzemény létezését a végrendelet nem bizonyítja a kötelesrészre jogosult örökössel szemben, hanem az özvegynek kell bizonyítani, hogy férjének a vele kötött házasság létrejöttekor megvolt vagyona a házasság megszűntéig valóban szaporodott. Dtár IV. f. II. 15. — Nem változtat a közszerzeményi minőségen, ha a férj a hozományt fordította ingatlan vásárlására. Dtár IV. f. VI. 186. — Közszerzemény, ha a férj a testvérei által szüleiktől öröklött vagyont magához váltja. Dtár IV. f. VI. 46. — Nem közszerzemény, ha mindkét házastárs a házasság tartama alatt szerzett ingatlanba öröklött vagyonának egy részét fektette be. Dtár IV. f. VI. 78. — Ha az öröklött vagyonban hiány mutatkozik, a szerzeményből előbb e hiány pótlandó és csak a fennmaradó összeg közszerzemény. Dtár r. f. XII. 138. — Adósságok törlesztése előtt közszerzemény nem létezik. Dtár r. f. XVII. 7., r f. XX. 104-., uj f. XXI. 37. — Közszerzeményből levonandó a házastársak külön vagyonának ebbe ruházott értéke, igy a hozomány is. Dtár uj f. III. 86. — A közszerzemény megállapítása vagy kihasitása a házasság tartama alatt nem követelhető. (41. sz. teljes-ülési döntvény.) Dtár r. f. XVII. 7., uj f. VII. 32., uj f. XI. 55., uj f. XIII. 169., 248., uj f. XIV. 194., uj f. XIX. 45., uj f. XXIV. 25., uj f. XXVIII. 304., 347., uj. f. XXXVIII. 8. — De a házassági viszony fennállása alatt is kérheti a házastárs a telekkönyv kiigazítását. Dtár r. f. XII. 103., r. f. XVIII. 75. — A házasság tartama alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, kinek keresményéből az származott. Dtár III. f. VI. 25., 92., III. f. VII. 27. — A házastársak mindenike a közös tulajdonukat képező ingatlan vételárának őt megillető részét a másik félre való tekintet nélkül felveheti és nyugtathatja, és ha ezt tette, hitelezője a másik házasfelet megillető vételárból még akkor sem igényelhet kielégítést, ha a tartozás fennállásáról tudomással birt is. Dtár IV. f. III. 89. — Közszerzeményről azon az alapon, hogy a vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, csak nem nemeseknél lehet szó, ugyanígy a kereskedő- és iparososztálynál. Dtár III. f. VI. 93., III. f. VII. 27. — Nemes férj, valamint a tudomány, közhivatal utján, orvosi gyakorlat, képzőművészet utján szerzett vagyonban a férj, ha nem nemes is, főszerzőnek tekintendő, ha csak az ellenkező szerződésileg ki nem köttetett. Dtár r. f. XVI. 15;, uj f. V. 125., uj f. IX. 193., uj f. XXIV. 330., uj f. XXVIII. 301., Magánjogi Dtár II. 63. — Jászkunokra nézve I. Dtár III. f. XI. 18. és III. f. XXVII. 158.. Magánjogi Dtár I. 87. — Ha a hátramaradt vagyon tudomány közvagy magánhivatal utján történt szerzésének lehetőségelfenn nem forog, az özvegyen maradt nő közszerzeményi joga kétségtelen. Dtár IH. f. XXI. 29. — Mechanikai tanműhely tulajdonosának neje közszerző. Dtár IV. f. VI. 185. — A nőt illető közszerzeményről a férj nem rendelkezhetik. Dtár III. f. XXII. 105. — A közszerzemény értéke a hozományba be nem tudható. Dtár III. f. XXVI. 26. — A közszerzeményi vagyonból adott hozomány a leány elhunyta után, törvényes leszármazók hiányában a szülők házasságának fennállása alatt nem mindkét szülőre, hanem a szerző házasfélre száll vissza. Dtár IV. f. I. 171. — V. ö. még Magánjogi Dtár II. 40. 101. A külön vagyonnak elégés folytán való elenyészése egészben a külön vagyonnal birt házasfél terhére esik, s ennek az értéknek a közszerzemény megállapításánál leendő számbavétele nem követelhető. 12*