Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

164 Magánjogi Döntvénytár. szabályok korlátai közt maradni, mert kétségtelen, hogy ezektől eltekintve, minden absolut törvényen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom oly telekkönyvi akadályt létesít, melyet a biró hivatalból is mindenkor figyelembe venni tartozik a nélkül, hogy annak külön telekkönyvi kitüntetése szükséges volna. A mi már a feltett kérdést közvetlenül telekkönyvi szempontból illeti, szabály, hogy oly esetben, midőn valamely bejegyzést telekkönyvi akadály gátol, a telekkönyvi hatóság azt megtagadni köteles: áll ez akkor is, midőn a bejegyzést a per birája rendelte el (végrehajtási törvény 136. §.) Kétség csak az iránt támadhat, vájjon helye van-e a megtagadásnak akkor is, midőn a per birája a telekkönyvi akadályt, mely feltétlen törvényes tilalmon alapszik, ismerte? mire határozott igen-nel kell válaszolni. A megkeresett telekkönyvi hatóság eljárására nézve ugyanis teljesen közömbös az a körülmény, hogy a per birája, ki a törvényes tilalomba ütköző bejegyzést elrendelte, ismerte-e a fennálló telekkönyvi állapotot, vagy sem? (így különösen a végrehajtási zálogjog bekebelezésének elrendelésénél), mert eltekintve attól, hogy a szóban forgó közjogi tilalmi törvény megtartására a közhatóságok és egyesek feltétlenül kötelesek, hogy tehát az abba ütköző birói tévedés káros következményeihez saját eljárásukkal segédkezet nem nyújthatnak, minthogy annak megbirálására, hogy fenforog-e telekkönyvi akadály vagy sem, elsősorban maga a telekkönyvi hatóság illetékes ; ebből önként következik, hogy azt a per bíróságának rendelkezésétől is fügyetlenül kell eldöntenie, mit az 1881 : LX. tcz. 136. §-ának az a szabálya is megerősít, mely szerint annak megbirálását, forog-e fenn telekkönyvi akadály vagy sem, a megkeresett telekkönyvi hatóságnak tartja fenn. A jogossági alapelvnél (legalitás) fogva a telekkönyvi hatóságnak kötelessége megvizsgálni, hogy a megkereső bíróság bir-e a törvények értelmében hatáskörrel a kérdéses ingatlanra vonatkozó rendelkezés tekintetében. A mi már a kath. egyházi javakra vonatkozó s forgalom kívüliségen alapuló telekkönyvi akadály szempontját illeti, annak kettős kizárólagos ismérve: egyrészt a telekkönyvbe bejegyzett ingatlannak oly megjelölése (körülírása), mely annak rendeltetését tünteti fel, másrészt az arra vonatkozó törvényes elidegenítési tilalom. Midőn ugyanis az elidegenítési és terhelési tilalom nem az egyéni akaratban, hanem a törvényekben gyökerezik és a telekkönyvi bejegyzés tárgya oly ingatlan," melynek már magából a telekkönyvi megjelölésből kétségtelenül felismerhető az a jogi minősége, hogy közforgalom tárgyát nem képezi, az elidegenítési és terhelési tilalomnak, vagy a mi ezzel egyértelmű, a közforgalomkivüliségnek külön kitüntetése teljesen felesleges.