Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

162 Magánjogi Döntvénytár. (zálogba adott vagy eladott) egyházi javaknak a Felség általi visszaszerzését rendeli és hozzáteszi: «et qui pro eis pecuniani mutuarunt, quaerant ab eo, eui mutuum dederunt)), 12. §-a ily törvénybe ütköző cselekményektől a főpapokat és másokat is eltilt és kijelenti (13. §.), hogy az ily törvényellenesen létrejött jogügyletek érvénytelenek; végre: H. K. I. R. 10. cz. 3. §., II. R. 45. cz. 1. §. és 51. cz. 1. §. Az egyházi javak elidegenithetésének tilalma tekintetében sem hazai íróink közt, sem a gyakorlatban nem volt s ma sincs számbavehető nézeteltérés. Frank Ignácznak tanítása szerint «az egyház javait sem zálogul, sem örökre eladni, sem akármiféle javait kisebbíteni nem szabad)). (Osztó igazság I. 130. §. 3.) Wenzel: «az egyházi javadalmakhoz tartozó jószágok . . . közforgalom tárgyai nem lehetnek)). (Magy. és erd. mag. j. rendsz. I. 336. I. 148). Kövy, Fogarassy: (49. §. végén), Récsy: (Magyarország közjoga 228. 1. 3.), Kőnek: Egyházjogtan kézikönyve 7. kiad. 116. 1. Szeredy : Egyházjog 3. kiad. II. köt. 1639. 1., Boncz Ferencz: A vallás körüli felségjogok 154. és köv. 1., Dósa : Erdélyhoni jogtudomány 1861: 2. "könyv, 178. §. 231. és köv. 1. Már a «Holtkéz» elnevezés is tudvalevőleg onnan vette eredetét, hogy a törvények tilalmánál fogva az egyházi javak soha el nem idegenithetők, «a mely jószág kézről-kézre nem mehet, hanem örökké egy kéznél marad, az már adás-vevés tekintetében mintegy megsemmisült)). Így Frank: id. m. 129. és 206. 1. Hogy a kath. lelkészségeknek (plébániáknak), mint a kath. egyház szerves intézményeinek javadalmai, tehát az összes azokhoz tartozó ingatlanok szintén egyházi vagyontárgyak, melyek, mint ilyenek, a legfőbb kegyúr felügyelete alatt állanak, kétséget nem szenved, reájuk tehát teljes mértékben alkalmazandók az idézett elidegenitési tilalmak. A mi különösen az egyházi javaknak kölcsönök általi megterhelését illeti, jelenleg az a gyakorlat áll fenn, hogy ily kölcsönszerződések kötéséhez, hogy azok teljes joghatálylyal birjanak, 40,000 kor.-ig, hasznos beruházások esetében pedig 80 ezer koronáig a jóváhagyást átruházott hatáskörben a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter adja meg és pedig : érseknél a káptalan meghallgatása mellett, megyés püspöknél a káptalan és az illető érsek, mint metropolita meghallgatása mellett, székeskáptalanok és társas káptalanoknál a megyés püspök, illetve érsek meghallgatása mellett, reális apátságok, prépostságoknál a megyés püspök, esetleg érsek meghallgatása mellett, papnevelő intézeteknél a káptalan, ha van és a megyés püspök meghallgatása mellett, a pannonhalmi főapátnál a rendi Convent hozzájárulása