Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

1Í2 Magánjogi Döntvénytár. áll, a jelen perben csupán az képezi elbírálás tárgyát, vájjon a másodrendű örökhagyó által alkotott külön végrendelet a közös végrendelettel szemben joghatályosnak tekintendő-e ? Minthogy a közös végrendelet értelmében a túlélő házastárs örökli az elhalt házastárs vagyonát s mindkét házastársnak leszármazók nélküli elhalálozása esetében a hagyatéki vagyon egyik fele az egyik, a másik fele pedig a másik házastárs törvényes oldalági örökösei részére száll: nern szenved kétséget, hogy a másodrendű örökhagyó hagyatékában talált vagyon mindkét örökhagyó után maradt közös vagyonnak tekintendő ; mely hagyatéki vagyon egyik fele a közös végrendelet értelmében az elsőrendű örökhagyó törvényes oldalági rokonait megilleti, minélfogva ezen hagyatéki vagyonjutalék tekintetében másodrendű örökhagyó végrendeletileg jogérvényesen nem intézkedhetett. Kérdés tárgyát tehát csak az képezi, vájjon jogosítva volt-e másodrendű örökhagyó a közösnek tekintendő hagyatéki vagyon másik felére nézve külön végrendeletet alkotni. Minthogy a közös végrendelet értelmében a közös vagyon másik fele feltétlenül megillette másodrendű örökhagyót, nyilvánvaló, hogy eme vagyonjutalék tekintetében másodrendű örökhagyó jogérvényesen intézkedhetett; miért is ezen külön végrendeletet annyiban, amennyiben a közös vagyon egyik feléről intézkedik, joghatályosnak, amennyiben pedig a közös vagyon másik feléről intézkedik, hatálytalannak nyilvánítani s ehhez képest a külön végrendeletnek egészbeni hatálytalanítására irányuló viszonkeresetet elutasítani kellett. (1905 deczember 1. 24,885/905. sz. a.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy a másodrendű örökhagyó által alkotott végrendelet a közös végrendeletbeli hagyományok tekintetében isr amennyiben az ebbeli rendelkezéssel ellentétes, hatálytalannak nyilvánittatik, — helybenhagyja. Indokok; A közös végrendeletben a túlélő házastárs után fenmaradó vagyon tekintetében az örökhagyó házastársak akként rendelkeztek, hogy az felében a férj, felében a nő oldalági rokonait illesse; a per adatai pedig nem szólván amellett, hogy a férj a nő oldalági rokonai javára a nejére való tekintettel rendelkezett volna, a közös végrendeletnek amaz intézkedése, amely a nő oldalági rokonai javára rendelkezik, a végrendelkezők kölcsönös és olyan értelmű közös intézkedésének nem tekinthető, amelyet a túlélő nő egyoldalúan meg ne változtathatna ; minélfogva másodrendű örökhagyó a vagyon eme része felett, mint túlélő házastárs, halálesetre szóló ujabb rendelkezést jogosan tehetett; tehát a közös végrendelet erre vonatkozó, valamint a hagyományok közös rendelkezésének korlátaira való tekintettel a másodrendű