Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 119 A bírósági szakértő véleménye alapján egy liter must értékét az 1905-ik évben 28 fillérben megállapítva, 150 liter must értéke 42 K, amely a 650 szöllőtőke értékével vagyis 650 K-val együtt 692 K-t tesz ki. Ebben a megállapított kárösszegben alperest a fentebb kifejtett jogi álláspont alapján marasztalni kellett. Marasztalni kellelt ezenkívül alperest még azért is, mert F. L. alperes részvénytársaság igazgatója eskü alatti kihallgatásakor beismerte, hogy elsőrendű felperes szöllőjében okozott károk miatt még a földmunkák folyamán felszólalt és kárának megtérítését követelte, és így felperesek abba, hogy a fuvarosok az ő szöllőjükön jártak át kocsijaikkal, beleegyezőknek nem tekinthetők. Az a körülmény, hogy felperesek a kártételeket meg nem akadályozták, alperes kártérítési kötelezettségére nincsen befolyással, mert a kártétel elleni felszólalás után felperes nem volt köteles sem erőszakkal, sem pedig a hatósági vagy bírósági intézkedés igénybevételével a kártételek megszüntetését megkísérelni. Alperes azt állította, hogy a gyártelep felállításával felperesek szöllőjének értéke jelentékenyen emelkedett és ezen értékemelkedést szakértővel kéite megállapiltatni és az igazolt értékemelkedést legrosszabb esetben a kereseti összegbe be kívánta számítani. Ezt a kérelmet azonban a kir. törvényszék figyelembe nem vehette, mert amint alperes kár hiányában felperesektől jogosan nem kívánhatná, hogy a szöllő értékének emelkedését felperesek neki megtérítsük, ugy az értékemelkedést beszámításként sem érvényesítheti. Felperesek Sz. A. tanukénti kihallgatását kérték arra, hogy a fuvarosok a gyár építéséhez jártak át a szöllőn és hogy Sz. A. az építkezés kezdetén megszűnt vállalkozó lenni, és alperes az építkezést saját vállalataként folytatta. Alperes viszont K. I. tanút arra kérte kihallgatni, hogy Sz. A. mindvégig vállalkozó volt. Azt, hogy Sz. A. mindvégig vállalkozó volt, a kir. törvényszék az eddig felmerült bizonyítékokkal megállapíthatónak találta, mi különben ebben a perben a fentebbi jogi álláspont szerint nem is lényeges, valamint meg is állapította azt is, az eddigi bizonyítékok alapján, hogy a fuvarozások az alperesi építkezéseknél voltak szükségesek ; ezért az előbb említett két tanú kihallgatását, mint feleslegeset, mellőzte. Fzek után az elsőbiróság ítéletét a rendelkező rész értelmében részben megváltoztatta. (1906 decz. 20. 1906 D. 222. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Felpereseket csatlakozási kérelmükkel elutasítja, alperes felülvizsgálati kérelmének pedig helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét részben és akkép változtatja meg, hogy felpereseket keresetükkel egészben elutasítja.