Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 111 létesült és mert tiltott cselekményen alapuló jogügyletből jogokat bármelyik fél is annál kevésbbé származtathat, mivel az osztrák polgári törvénykönyv 1174. §. analógiája szerint, amit valaki tudva, tilos cselekmény eszközlésére kapott, többé visszaadni nem tartozik, s végül mert az az 55 K, melyet alperes felveti a vételárból, csekélységénél fogva alig tekinthető felperessel szemben károsításnak s alperessel szemben gazdagodási alapnak. Az alperes kezén maradt 565 K pedig nem jelenti felperes károsodásával az alperes gazdagodását. Amiért a keresetnek ide vonatkozó ágával felperes jogalap hiányában elutasítandó volt. (1906 jun. 30. 3294/906.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Midőn alperes az A) a. kötelezvényben irt követelése törlesztésére az 5900/81. telekkönyvi sz. végzés alapján 55 K kiutalt összeget felvett, a 3346/90. telekkönyvi sz. végzés alapján pedig 565 K-t, melyet mint árverési vevő meg kellett volna hogy fizessen, magának megtartott, kétségen kívül jogtalanul gazdagodott. Felperesnek azonban a jelzett összeg iránt nincs kereseti joga, mert alperes az összeget az erkölcstelen alapon nyugvó jogügylet folytán nyerte, azt tehát felperes jogszerűen gazdagodás alapján sem követelheti. (1906 szept. 20. 2797/906.) A kir. Ouria: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperes kereseti jogát megállapítja. indokok : Helyesen állapíttatott meg ugyan az, hogy az A) alatti kötelezvény kiállításának czélja a felperes hitelezőinek kijátszására irányulván, az a jó erkölcsökbe ütközött, akképen abból jogokat egyik fél sem származtathat; ámde e megállapításnak jogi következménye nem az, hogy a keresetnek a színlelt kötelezvény alapján a telekkönyvi hatóság részéről az alperes kezéhez kiutalt összeg megtérítésére irányuló része elutasitlassék; mert a feleknek a jó erkölcsökbe ütköző czélzata a kötelezvény kiállításában, az annak alapján eszközölt zálogjogi bekeblezésben befejezést nyert, a felek valódi akarata nem irányult arra, hogy az alperes a kötelezvényben irt összeget felvehesse és megtarthassa ; hanem a jogügylet szinlegességének és a jó erkölcsökbe tköző voltának következménye az hogy annak alapján az alperes nem nyerhet további jogot a kiállító ellen, és amennyiben ilyet jogos czim nélkül érvényesített, az előbbi állapot helyreállításának van helye. Ebből az okból és mert az osztrák polgári törvénykönyv 1174. §-a itt nem nyerhet alkalmazást, mert az alperes nem kapta a keresetileg követelt összeget a tilos cselekmény elkövetése végett, továbbá mert a kereset nem irányulván kárköve-