Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 107 Hasonlóan helyes az Ítéletének 1. pontjában foglalt eskü szövege is, mert abban világosan kifejeztetett, hogy ezen esküvel bizonyítandó összegben az ingatlanok vételárát képező 21,000 K nem számíttatik s ellenkező az ítélet indokaiból sem tűnik ki. Mivel azonban örökhagyó az apjától 1. r. alperestől kapott ingóknak 6000 K értékét meghaladó érlékü ingókat ruházott vissza apjára, az ági vagyon értékének megállapításánál ez a 6000 K számításba nem vehető, következőleg az ági vagyon értéke 6000 K-val kevesebb, vagyis 38,719 K-ban lévén megállapítható, az esküvel bizonyítandó s ezt az összeget meghaladó érték szerzeménynek tekintendő s hitvestársi öröklés czimén a felperest illeti. A hitbér első sorban a szerzeményi vagyonból lévén kielégítendő, ha az eskü által a hitbér összegével felérő, vagy azt túlhaladó szerzemény létele bizonyítást nyer, a szerzeményből első sorban a hitbér fedezendő és csak az esetleg fenmaradó szerzeményi érték illeti meg felperest hitvestársi öröklés czimén. Ha azonban a hitbér a szerzeményből nem elégíthető ki, kielégítendő az öröklött vagyonból, melynek 21,000 K-ban a 2. és 3. r. alperesek birtokában létele feltétlenül megállapítandó volt; az F) és G) a okiratokkal bizonyított adásvételi szerződések az örökhagyó halálát megelőzően csak 8 nappal jöttek létre, mégis az azokban kitüntetett vételárból örökhagyóra eső 21,000 K az örökhagyó hagyatékában részben sem volt feltalálható, következően annak kifizetése valószínűnek már ezért sem tekinthető, de különben és az örökhagyó a 2. és 3. r. alperesként perben álló vevőkkel oly közeli rokonságban volt, hogy a vételár kifizetésének az F) és G) a. okiratokban foglalt elismerése felperessel szemben bizonyítékul el nem fogadható s ennélfogva alperesek tartoztak volna azt más módon bizonyítani, azonban alperesek e részben semmi bizonyítékot sem hoztak fel, a felperest pedig a bizonyítási kötelezettség nem terhelvén, a részéről kínált eskü nem alkalmazható; minélfogva a másodbiróság ítélete e részben megváltoztatandó s 2. és 3. r. alperesek az özvegyi jog pénzbeli egyenértékének esetleg a hitbérnek is feltéllen fizetésére voltak kötelezendők. Egyebekben a másodbiróság ítélete felhozott indokaiból hagyatott helyben. * * = Az irott hitbér a házastársi hűség megtartásának és a házassági köielék felbontásának esetére kötelezett ajándék. Dtár III. f. VII. 146. — Az a vagyonérték, amit a vőlegény menyasszonya részére nem a házassági tartozás teljesítése és hitvesi hűsége elismeréséül kötelezett, hanem neki tulajdonul tényleg átadott és melynek visszaszállása csak az esetre köttetett ki, ha a nő a házassági közösség tartama