Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 101 rovatában az foglaltatik, hogy őket F. N. saját gyermekeinek ismeri, továbbá, mert N. L. az alperessel kötött házasság alkalmával házassági szerződést kötött, amelyben ingatlanainak a tulajdonjogát az alperesre ruházta. A magvar törvények és törvénykezési gyakorlat szerint csak az apa és ennek netán létező többi leszármazói jogosultak a gyermek, illetve testvér törvénytelen születését kimondatni a családi név, vagy családi vagyon érdekében, de más nem, s igy a későbbi feleség sem. De a per adatai sem nyújtanak megnyugtató bizonyítékot arra nézve, hogy N. L. nem érintkezett T. K.-val a felperesek nemzési idejében, avagy alperes ama védekezése, hogy felperesek N. L.-nak nem gyermekei, szemben azzal a ténynyel, hogy felpereseket N. L -né Sz. T. K. a N. L.-sal fennállott törvényes házasságának a tartama alatt szülte, figyelembe vehető nem volt. De nem volt figyelembe vehető az az érvelése sem, hogy N. L. még életében megbízta B. ügyvédet ezen gyermekek születése törvénytelennek való kimondása iránt a szükséges lépések megtétele végett, mert a lépések meg nem tétetvén, a N. L. gyermekei gyanánt az anyakönyvbe bevezetett felperesek ma is a N. L. törvényes gyermekei ; mert azt a római jogelvet, hogy patrem esse, quem juslse nuptise demonstrant a magyar magánjog is átvette és érvényben fentartotta. Az sem változtatott a felperesek születésének a jogi helyzetén, hogy F. N. az anyakönyvbe bevezettelte, hogy felpereseket a saját gyermekeiül ismeri el, mert a családi állás megváltoztatására ily egyoldalú nyilatkozat, szemben a törvényes vélelemmel, figyelembe nem vehető. A törvényes vélelem pedig az, hogy felperesek a N. L törvényes házasságából származtak. Ezekhez képest felperesek törvényes születése a jogosultak által vita tárgyává sem tétetvén, az ő születésük törvényessége fennáll, s igy a N. L. hagyatékára örökségi igényük elismerendő volt. Nem vehető figyelembe alperesnek az a védekezése sem, hogy a Newyorkban 1891-ben kötött házassági szerződésben N. L. halála esetére ingatlanait alperesre ruházta, mert ez a szerződés halál esetére nem tartalmaz rendelkezési, amennyiben csupán az a kifejezése utal ily irányú czélzatra, hogy: «ha a birtokban, mely N. L. neláni halála esetén különben is törvényes nejét fogja illetni, nejét bárki háborgatná stb.» Eme kifejezés azonban nem tartalmaz jogmegállapitó rendelkezést, hanem csak kilátásba helyezi azt, ami azonban be nem következett. Nem vehető figyelembe az sem, hogy alperesnek az emiitett szerződés mellett N. L. az ingatlanai tulajdonát átadta; mert