Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytá r. 69 lási igényét házassági bonlóperen kikül is érvényesíthetné, ennélfogva felperest keresetével el kellett utasítani és mint, pervesztest a perköltségben marasztalni s illetőleg a másodbiróságnak ekként rendelkező Ítéletét helybenhagyni. * * = Házasság felbontása esetén a nő tartási dijának megállapításánál a férjnek a tartásdíj iránti kereset beadása idején fennállott vagyoni viszonyai irányadók. Dtár r. f XIII. 8-2. 1. — Midőn a férj házassági biztosítékot tett le vagy biztosított, e biztosíték kamata képezi a nő tartásának alapját. Dtár r. f. Xlli. 82. 2. — Ha a férj elvált nejének szerződésileg tartást kötelez, melyet hivatalos tizetéséből igér teljesíteni, a tartásnak másból, mint az erre kijelölt alapból való teljesítésére nem kötelezhető; ha tehát a férj hivatalától elesik, azon idő alatt mig hivatala nincs, nem tartozik nejének tartásdíjat tizetni. Dtár r. f. XII. 141. — El\áll nejének tartására már jogerősen kötelezett férj eme kölelezeltségére a nő későbbi vagyoni körülményei nem bírhatnak befolj ássál. A férj hagyatékára nyitott csőd e kötelezettség megszüntetésére szintén nem szolgál alapul. Az 1894 : XXXI. tez 92. §-ának az a rendelkezése, hogy a férj örökösei a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítást kérhetik, alkalmazást nem nyerhet. Dtár III. i. XX. 167. — A vétlen nő tartására kötelezett férj sem a nő vagyoni viszonyainak később bekövetkezett javulása, sem a saját vagyoni viszonyaiban beállolt hátrányos helyzet és életviszonyainak változása alapján sincs jogosítva a végleges tartás leszállítását vagy megszüntetését követelni, de arra nincs joga, hogy az ily tartás megszüntetését érdemetlenségi tények alapján szorgalmazhassa. Magánjogi Dtár I. 146. — A végleges nőtartás iránt indított perekben a rendes bírói illetékességtől eltérésnek helye nincs. Dtár IV. f. VI. 127. 42. A vaspályáknak az 1874- : XVIII. tcz.-en alapuló kártérítési felelőssége alapján a balesetet szenvedett követelheti a fokozatos előléptetéssel járandott jövedelememelkedésnek egyenértékét is, melyet állásában elért volna és amelytől a baleset folytán elesett. (Ouria 1907 deczember 18. 3330/907. sz. a. — A Curia l\. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A budapesti kir. törvényszék: Alperest kötelezi 1907. évi január hó 1. napjától kezdve évi 700 K törzsfizetés és évi 100 K fizetéspótlék-egyenértékének felperes egész élete tarlamára 1905. évi február 1-től 1937. évi július hó 5-ig évi 240 K lakáspénz és 60 K lakáspénzpótlék egyenértéknek, 1905. évi január hó 1-től 1937. évi július hó 5-ig 80 K ruha- és évi 20 K lábbeliátalány egyenértékének minden hó 1-ső napján előlegesen végre-