Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

6á Magánjogi Döntvénytár. felperes az eddigi világosság és kilátás használatában meggátoltaiuék, mert alperesnek ily intézkedési joga elévülés állal megszűnt, az által, hogy felperest az ablakok utján eddig élvezett világosság és kiláiás használatától nem tiltotta el. hanem azt lürte és ez alapon kérte ezen felperes szolgalmi jog elismerésének s e szolgalmi jogának telekkönyvi bekebelezésnek tűrésére kötelezni alperest. Felperes keresete ezek szerint lényegében alperes ellenében az osztrák polgári törvénykönyv 476. §. 10. és 11. pontjaiban f; Isorolt nemleges házi szolgalom megítélésére irányul. A kereset azonban nem alapos. Ugyanis peres felek a saját vonatkozó ingatlanok telekjegyzőkönyvi teljes tulajdonosai lévén, az osztrák polgári törvénykönyv 362. §-a értelmében peres felek tulajdonukkal szabadon rendelkezhettek ; akár igenleges, akár nemleges irányban ; ennélfogva, valamint felperesnek tulajdonosi jogánál fogva jogában állott a saját házában alperesi telekre nyiló ablakokat vágni s onnan világosságot és kilátást használni, épp ugy alperesnek is tulajdonosi jogánál fogva jogában állott, a saját telke tekintetében jogát nemleges irányban gyakorolni, azaz a telket e tekintetben használatlanul hagyni és nem építeni azon oly módon, vagy nem ültetni abban fákat oly módon és nem emelni kerítést, falat oly módon, hogy ez állal felperes háza ablakaitól a világosságot és kilátást elvegye. Alperessel szemben e tulajdonosi jogának puszta nem használása által tulajdoni joga terjedelmének megszorítását, korlátozását előidéző jogvesztő elévülés esete az osztrák polgári törvénykönyv 351. §-a értelmében nem állott be. Ezt a jogszabályt az osztrák polgári törvénykönyv 1459. §-a is világosan kimondja, amidőn kimondja, hogy az embernek a tulajdona feletti jogai elévülés alá nem esnek, kivéve azon esetet, amidőn a nem használással a törvény annak elvesztését világosan egybeköti. A kereset alperes ellenében tilalmi jogot érvényesít, erre nézve azonban az osztrák polgári törvénykönyv 1459. §-a határozottan kimondja hogy a tilalom jogának a birtoka, azaz felperes javára az elbirtoklás megkezdése, a másik szabadsága ellen, azaz alperes azon joga ellen, hogy a saját telkén oly intézkedést lehessen, azt olykép használhassa, hogy felperes ablaka világosságot és kilátást ne nyerhessen, csak azon pillanattól fogva kezdődik, melyben alperes a tilalomnak engedett. Felperes azonban a per rendjén nem is állította, annál kevésbbé bizonyította be, hogy alperesnek valaha megtiltotta volna azt, hogy alperes a saját telkén oly intézkedést tehessen, amely állal felperes meggátoltatnék ablakain világosságot és kilátást nyerni az alperes lelkéről.