Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

60 Magánjogi Döntvénytár. elmegyógyintézetnek más tervek szerint történt felépítésétől szerződésileg eltiltva nem volt. Ebből az indokból a felperes követelési jogát megállapítani s az elsőbiróságot a kereset s a viszonkereset érdemében uj határozat hozatalára utasítani kellett. .37. Az osztrák polgári töruénykönyu Íi59. §-a sze rint az embernek a tulajdona feletti jogai elévülés alá nem esnek, kivéve azon esetet, amidőn a nem használással a törvény annak elvesztéséi világosan egybeköti. A tilalom jogának a birtoka, azaz felperes javára az elbirtoklás megkezdése, a másik szabadsága ellen, azaz alperes azon joga ellen, hogy a saját telkén oly intézkedést tehessen, azt oly kép használhassa, hogy felperes ablaka világosságot és kilátást ne nyerhessen, csak azon pillanattól fogva kezdődik, melyben alperes a tilalomnak engedeti. (Ouria 1907 november 13. 8426/906. sz. a.) A lordai kii*, törvényszék: Alperes köteles a felperesek tulajdonát képező lakháznak alperes ingatlanára nézve létező három ablakra vonatkozó ablak világosság és kilátás iránti szolgalmi jogát felperesnek elismerni. indokok: Ahhoz, hogy valaki a maga falában a szomszéd telekre ablakot nyisson, a szomszéd telek tulajdonosának beleegyezése nem szükséges, mert ez a jog a fal tulajdonosát, tulajdonjogánál fogva megilleti, de viszont, ha a szomszéd meii akarja akadályozni, hogy a fal tulajdonosa az ablak utján világosságot, levegőt, vagy kilátási élvezzen, joga van a saját lelkén emelendő fallal, ültetvények, vagy más módon az ablakol elzárni, mert a maga telkén viszont ő az ur, tehát azon ő gyakorolhatja jogait. A jelen keresetnek czélja másra, mint arra, hogy felperesektől a világosság és kilátás alperes által elzárható ne legyen, nem irányul, tehát annak az eldöntésére, hogy felpereseknek erre joguk van-e, alperest szoritlialják-e arra, hogy a saját falukban levő 3 ablak világosságát és kilátását el ne zárhassa. Igaz ugyan, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 475.