Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 47 léire nem jövetele esetén az előbbi állapot visszahelyezése szerződésileg is kikötve lett, végül mert a házasság létre nem jött s az ő leánya a neki ajándékozott ingatlanokat vissza is adta. A felperes által előadott szerződés tehát a kötendő házasság ezéljából ajándékozott ingatlanok visszaadásának kikötését foglalja magában azon esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék. De az 1894 : XXXI. tcz. 2. §-a szerint bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. S hogy ez a jogszabály nem egyedül a kötbérszerű teljesítések kikötésére alkalmazandó, megállapítható az id. tcz. 1., 2. és 3. §-ok rendelkezéseiben nyilvánuló azon irányelvből, hogy a házasság, mint magasabb erkölcsi czéllal biró intézmény a közönséges szerződések színvonalára ne helyeztethessék s ki legyen zárva annak a lehetősége, hogy a házasulandó felek valamely vagyoni hátránytól való félelem kényszerítő hatása alatt kössenek az intézmény voltaképpen czéljával ellenkező könnyelmű házasságokat; ilyen irányban tehát a kereseti jog nem érvényesíthető. Azt pedig, hogy alperes az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, vagy a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, felperes nem is állítja, s így a kötendő házasság okából ajándékozott dolog ez okokból való visszakövetelhetésének az 1894 : XXXI. tcz. 3. §-ában meghatározott jogalapját érvényesíteni nyilván nem kívánja. De nem állhat meg az ügylet erkölcstelen voltára fektetelt kereseti alap sem, mert eltekintve attól a jogszabálytól, hogy a közerkölcsiségbe ütköző szerződés csak akkor nem részesülhet jogvédelemben, amikor abból valaki jogokat még csak érvényesíteni akar, de — mint a jelen esetben — a már érvényesített, tehát átadás által teljesedésbe ment szerződés azon okból, mert az czélzatánál fogva a közerkölcsiségbe ütközik, a szerződés tárgyát átruházó által, ki a szerződés fentebbi minőségének tudatában volt, ezt azon erkölcstelen czélr zat megvalósítása indokából teljesítette, nem hatálytalanítható; az általa a másik szerződő fél tulajdonába átadott dolog tehát vissza nem követelhető (P. T. 878. és 1174. §§.), a szerződésnek a felperes által előadott tényálladéki elemeiből az erkölcstelen czélzat meg sem állapitható, sőt a fent kifejtettek szerint a czél a házasság, tehát törvényes és megengedett volt; magában pedig az a körülmény, hogy az eljegyzés, mint a felperes magát kifejezi — «próbaházasság)) alakjában eszközöltetett s a fiatal pár egy darabig vadházasságban élt, a kétségtelenül erkölcsös czélt s ennek okából létrejött ügyletet erkölcstelenné nem teszi. Ami továbbá a kiskorúságra alapított érvénytelenítési okot, mint kereseti alapot illeti, az érvényesithető jogalapot szintén nem képezhet, mert jogszabály, hogy a kiskorúval kötött szerződést szerződés-