Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 33 20. Ha konkludens tények nem nyújtanak alapot annak a megállapítására, hogy a szerződő felek, akik a szerződéskötés helyén mindketten külföldiek voltak, a szerződéskötés helyén érvényben volt törvények rendelkezéseit ismerték és jogügyletüket annak az alapul vételével kötötték meg, - - a nemzetközi magánjog locus regit aetum szabálya kötelmi jogi szerződésre nem alkalmazható, hanem a jogviszonya szerződő felek hazai joga szerint bírálandó el. (Curia 1906 deczember 18. 7674/905. V. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes kereseti követelésének tényalapja az, fcogy a b—i 41. sz. telekkönyvben 31. sz. a. 50,000 márka kölcsöntőke s járulékai erejéig L. M. javára bekeblezett zálogjog felperesre szállott, hogy ezen zálogjog alapjául szolgáló követelés megfelelő felmondás folytán esedékessé vált s hogy ezen követelést a zálogjog biztosításául lekötött ingatlan megvételekor ugy H. I., mint annak közvetlen jogutóda W. M. D. a vételárba való beszámítás mellett saját fizetési kötelezettségükbe átvá'lalták. Ezen tényalapot felperes azzal a jogalappal egészítette ki, hogy az 1872 május 5-én kelt porosz törvény szerint, (41. §.) ha valamely ingatlan megszerzője az arra kebelezett jelzálogos terhet a vételárba való beszámítás mellett átvállalta, ezen esetben a szerző fél ellen a hitelezőnek személyes kereseti joga támad, ha az adásvevési szerződéshez hozzá sem járul. Felperes ugy a kereseti tényállításokat, mint azt, hogy a most ismertetett jogszabály Boroszló város területén törvényben vau, közokiratokkal bizonyította. Felperes kereseti kérelme ezek alapján az volt, hogy alperesek 50,000 márka tőke s járulékai megfizetésére köteleztessenek. Alperesek a kereset elutasítását kérték. A kir. törvényszék megállapítja, hogy elsőrendű alperes a Boroszlóban kelt adásvételi szerződés megkötésekor budapesti lakos volt és másodrendű alperes a Bécsben kelt adásvevési szerződés megkötésekor bécsi lakos volt. Ezek alapján a kir. törvényszék elsősorban azt a jogkérdést találta eldöntendőnek, vájjon az 1872 május 5-iki porosz törvényt a magyar bíróság az adott esetben alkalmazni tartozik-e ? Alperes védekezésével szemben felperes arra az álláspontra hivatkozott, hogy a lex rei sitae elve alapján ezen perben a magyar bíróság tartozik a porosz törvényt alkalmazni. Ezen álláspontot a kir. Magánjogi DÖDtvénytár. I. 3