Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tnrtalommutatn. xxxi Lap [gazolás. 63. Ha a perbeli cselekmény elmulasztása a fél ügyvédjének vétkes mulasztására vezethető vissza, a fél ügyvédje köteles az arra alapított igazolás költségét viselni s a maga részére az igazolásért felével szemben dijat és költséget nem követelhet. (A Curia II. tanácsának 12. sz. elvi jelentőségű határozata) _ 101 Semmiségi ni;, semmiségi keresel. 161. Az 1881 : L1X. tcz. 39. §. A) pontja alapján nemcsak abban az esetben van semmiségi kéréseinek helye, ha a meghatalmazás nélkül a fél nevében eljáró harmadik személy a perben védekezett, hanem akkor is, ha eljárása csupán a kereset és ítélet átvételéből állott „ . 240 201. Ha a végrehajtást szenvedőnek az ellene indított és birói egyezséggel befejezett perből származtatott visszakövetelési igénye végrehajtási uton lefoglaltatván, ennek az igénynek érvényesítésére ügygondnok rendeltetett ki, ez az ügygondnok bír kereseti joggal arra, hogy az 1881. évi LIX. tcz. 50. §-a alapján annak a birói egyezségnek a megsemmisítése iránt semmiségi keresetet indíthasson. — Ha a szövetkezet alapszabályai szerint a czég érvényes jegyzésére két igazgatósági tagnak együttes aláírása szükséges és a szövetkezet ellen indított perben a szövetkezet nevében cségjegyzésszerü meghatalmazás nélkül csak egy igazgatósági tag kötötte meg és irta alá a birói egyezséget, ez az egyezség, mint .a szövetkezetre nézve hatálytalan, az 1881 : LIX. tcz. 50. §., illetőleg 39. §. k) pontja alapján semmiségi keresettel sikeresen megtámadható. (A kii'. Curia II. tanácsának 19. sz. elvi jelentőségű határozata) 308 Perújítás. 17. Az alapperben vesztes felperes a dolog természeténél fogva csakis az alapkereset jogalapjára döntő befolyással birt ügyvédi mulasztás alapján élhet perújítással; vagyis az alapperben eljárt ügyvédnek olyan mulasztása miatt, mely szerint az az alapkereset jogalapját bizonyító valamely ténykörülményt kellő helyen fel nem hozott, vagy valamely rendelkezésére bocsátott bizonyítékot elő nem terjesztett, vagy valamely a jogalapot támadó ténybeli állítást kellő helyen meg nem tagadott, következőleg az ügyvédnek az a mulasztása, hogy a végrendelet alaki érvényességét az alapperben az 1876: XVI. tcz. 1. §. b) p. alapján is meg nem támadta, az 1881: LIX. tcz. 69. §. 1. p. emiitett ügyvédi mulasztás fogalma alá nem vonható. — Felperes az alapperben a végrendeletet alaki kellékek hiánya miatt kérvén érvénytelennek kimondani, köteles volt mindazokat a nyilvánvaló és már akkor felismerhető alaki kellékhiányokat, amelyek az érvénytelenség megállapítását mairuk után vonhatják, alapkeresetében felsorolni; következőleg a végrendelet érvényét azon az alapkeresetben nem érvényesített alapon, hogy a végrendeleten csak három tanú szerepel, ujabb keresettel többé meg nem támadhatja. (A Curia I. tanácsának 6. sz. elvi jelentőségű határozata) _ . 82 91. Perújítás esetében, ha a felperes az alapperben akként vált pernyertessé, hogy egy tanú vallomásával nyújtott részbizonyiték kiegészítésére neki póteskü ítéltetett: az alapperbeli ítélet hatálytalanítására elegendő az, ha újító alperes az újított perben a felperes tényállítására részbizonyitékul elfogadott tanúvallomás hamis voltát bizonyítja, mert az ennek következtében a felperes bizonyítékában beállott hézag kiegészítése