Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommulaló. XXI Lap mélynek örökösül való kijelölése csak mint utóörökös nevezés bir joghatállyal _ „ _ „ ~ 234 183. A hitves halálát okozott szándékos testi sértés, még ha a szándék nem az élet kioltására irányult is, a legsúlyosabb érdemellenségi eset. Ha az örökhagyó az örökös bűnös cselekménye következtében végakaratát nem érvényesítheti, a különben a törvényes örökös az örökségben nem részesíthető. — Az érdemetlenné vált örökös ugy tekintendő, mintha az örökhagyó előtt halt volna meg — — 276 204. Az egyes hitelezőt nem illeti meg a jog, hogy az adós részére esetleg megnyílt, ez által azonban nem érvényesített valamely örökösödési igénynek az adós örökös helyett való érvényesithetését foganatba vehetné és csakis az adós ellen megnyitott csődeljárásban jogosítja fel a csődtörvény 4. §-a az összhitelezők érdekében a tömeggondnokot arra, hogy a közadós nevében az ezt megillető valamely örökséget, vagy hagyományt elfogadjon és ezeknek megszerzése végett a törvényes lépéseket megtehesse. (A Curia VII. tanácsának 4. sz. elvi jelentőségű határozata) .... „ ~. — ~~ _ 317 Törvényi öröklés. !. A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. (79. számú teljes-ülési polgári döntvény) ._. 1 423. A bírói gyakorlat szerint a törvénytelen gyermekeknek csak anyjuk után van törvényes öröklési joguk, ellenben anyjuknak rokonai után nincs 181 13b. A törvénytelen gyermek az anyai rokonokkal öröklési kapcsolatban nincsen, őt tehát az anyai rokonok hagyatékában anya után képviseleti jog nem illeti meg; következőleg csak az anya állal már megszerzett vagyonra támaszthat öröklési igényt sikerrel, ellenben nem illeti őt örökrész az anyja családjához tartozó örökhagyónak olyan hagyatékából, amelyet anyja, az örökhagyónál korábban bekövetkezett elhalálozása folytán meg nem szerezhetett „. _ _ 206 4:"i. A végintézkedés nélkül elhalt alsóbbrendű róm. kath. papok hagyatéki vagyonának csak az a szerzeménye esik a hármas felosztás alá, amelyet az egyházi javadalom jövedelméből vagy ily egyházi állásra való tekintettel más egyházi forrásból szereztek, aminek természetes következménye, hogy ezen külön szabáljozás köréből kiesnek mindazok az egyházi személyek, akik egyházi javadalommal, egyházi forrásból eredő jövedelemmel nem birnak. (A Curia I. tanácsának 4. sz. elvi határozata) 81 Ági- és szerzeményi vagyon. 43. A ideigl. törvk. szab. 12. §-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy ági vagyonban a nagyszülők csak akkor örökösödnek, ha sem szülők, sem lőlük leszármazó oldalrokonok nincsenek és hogy a szülők és azoknak leszármazói a nagyszülőket feltétlenül tehát akkor is kizárják, ha a hagyatéki vagyon még életben levő egyik távolabbi felmenőtől eredt. (A Curia 1. tanácsának 2. sz. elvi határozata) _ 80 48. A meglevő ági vagyon értékének a forgalmi viszonyok folytán előállott értékemelkedése szerzeménynek nem minősithető. (A Curia I. tanácsának 7. sz. elvi határozata) „. ._. ._. 83 110. Jogszabály ugyan, hogy az ági vagyon az ági örökösöknek csak abban az esetben Ítélhető meg természetben, ha az az örökhagyó hagyatékában természetben meg van, ellenkező esetben pedig az ági örökösök csak annak értékét követelhetik; mindazonáltal oly esetben, midőn az