Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)
Tarlalomniulaló. XIX ir>. 'Kártérítési kötelezettség megállápitlrotása végett az alperes tagadásával szemben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a kártérítés alapjául a keresetben megjelöli tények és mulasztások tényleg fenforognak, s hogy felperes károsodása azoknak okszerű következménye gyanánt állott elő 28 34. A pinczeásás már icrmészelénél fogva az ennél az üzemoél alkalmazott munkásokra nézve különös veszélylyel járván, az ily ipart folytató vállalkozó (amint ezl az állandó hirói gyakorlat megállapította: Curia 743/flOü. v., 1082/901. v.. 2403 904. p. sz. a.) a vállalat üzeménél előforduló károkért a vétkességre való tekintet nélkül felelős, hacsak nem bizonyítja, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgállatoll okol — ~ .... .-- 64 H* Másnak szándékossága vagy gondatlansága miatt elhalt ember hozzátartozói az ezen halál következtében elmarad) hasznot csak akkor követelhetik, ha az a haszon az elhalt lörvényes kötelezettségének teljesítéséből állott volna .... .„ -i24 f52. A lótartás, akár gazdasági, akár ipari czélra szolgáljon az, veszélyes üzemnek tekinthető nem lévén, a munkaadó a lóval való bánás körül alkalmazottal szemben a reája bízott munka közben az alkalmazottat ért balesetért rendszerint csak azon esetben tehető felelőssé, ha a köteles gondosságot a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedések megtételében elmulasztotta, vagy nem kellő mértékben alkalmazta .... ~~ 226 153. A házi szükségletre kisebb mennyiségben való mészoltás s annak a pinczébe való leszállítása a belső cseléd munkakörét meg nem haladja s önmagában veszélyes foglalkozásnak nem minősíthető ugyan, azonban a gazda kártérítéssel tartozik az ilynemű foglalkozással megbízott kiskorú cselédjét az ebből ért balesetért, ha azt nem utasította arra, hogy a meszel csak teljesen kihűlt állapotban szállítsa a pinczébe .... 228 / 186. A törvény által előirt joglépések igénybevételeért az ezeket a joglépésekel igénybevevő fél kártériléritési kereset alá csak akkor vonható, ha az il\ joglépések állal károsított bebizonyítja, hogy erre a joglépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cselekménye szolgáltatott okol. Ily jogellenes cselekmény elkövethető a büntető bíróság által elrendelendő bűnügyi zárlat kérelmezése által is akkor, ha a bűnügyi zárlat elrendelésének eredményéül szolgáló bűnügyi panasz nyilván alapnélküli. — A polgári bíró a büntető bíróság ítéletével nincs korlátozva annak a megállapításában, hogy a felperes által jogellenesnek tartott cselekvés a magánjog szabályai szerint kártérítési kötelezettséget von-e maga után ? — A polgári perben megállapittatott, hogy felperes nemcsak áruezikkeinek árubabocsátásánál élt vissza a büntetőpanaszt emelt alperes czég nevével, hanem hogy az azokon alkalmazott kiviteli hasonlóságot is anyagi haszon szerzése czéljából idézte elő, ha léhát ih körülmények közt alperes a felperes ténykedésének meggátlása végen felperest védjegybitorlás miatt, feljelentette és a vitás áruezikkekre bünüggi zárlatot kért: egyedül abból az okból, mert az általa folyamatba tett eljárás a kívánt sikert nem eredményezte : kártérítési kötelezettség alá annál kevésbbé vonható, mert eljárásában a rosszhiszeműségnek és a nyilván alaptalanságnak a jelenségei fel nem ismerhetők- ... 282 199. A büntető uton kimondott felmentés vagy megszüntetés csakis azt a kérdést dönti el, hogy az adott esetben a büntelőjogi felelősség alá vonásának feltélelei nem forognak fenn, amiből következik, hogy ezekben az esetekben a polgári bíró önállóan bírálja meg a támasztott magánjogi igény alapját képező tényeket. (A Curia I. lanácsának 13. sz. elvi jelentőségű határozata) . . 301 205. Valamely büntető ügyben hozott és jogerőre emelkedett határozat vagy b*
