Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

108 Magánjogi Döntvénytár. eljáró kir. törvényszék érdemleges ítéletével való elbírálásáig a felperes ellen esetleg fenforgó bontóokot érvényesíthessen, következéskép az 1894: XXXI. tcz. 99. §-a alapján hozott, az ágytól és asztaltól való különélést a kibékülés megkísérlése czéljából elrendelő ítélet után is támaszthat az alperes viszonkeresetet. (Ouria 1906 június 5. 4176/906. sz. a. — A Curia III tanácsának 4. sz. elvi jelentőségű határozata.) * * = Szövege közölve Dtár IV. f. V. k. 493. sz. a. 73. Az 1874-: XXXIV. tcz. 54, §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ügyvédi díj és időveszteség kárpótlása iránti előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, ezen rendelkezésnek helyes értelme szerint oly esetre is alkalmazandó, amelyben az ügyvéd a féllel szemben ügyvédi munkadijának és időveszteségének kárpótlásáról a féllel szemben lemond. (Ouria 1906 deczember 14. 1461/905. sz. a. — A Curia IV. tanácsának 25. sz. elvi jelentőségű határozata.) ¥ * — Szövegét és a megelőző gyakorlatot 1. jelen köt. 21. sz. a. — A IV. polg. tanács 1—24., 26. és 28. sz. elvi jelentőségű határozatát a Hiteljogi Dtár közölte. 74. A sommás perben megítélt követelés biztosítására bírói letétbe helyezett összegnek kiutalványozása körül felmerült költség megállapítása felett a másodfokban a kir tábla határoz.