Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

90 Magánjogi Döntvénytár. zetett ingatlanokat ettől közösen és oly feltétellel vették meg,, hogy a 26000 K vételárt a vevők 1899 október 1-től számított 10 év alatt egyenlő évi részletekben lesznek kötelesek eladónak megfizetni és a tulajdonjog vevők javára csak a vételár teljes kifizetése után lesz bekeblezhető. Eszerint alperes nem telekkönyvi tulajdonos, sőt az sem bizonyos, hogy vájjon a tulajdonjogot annak az ingatlannak ő általa a kereset szerint vett s a vevőtársak közti megállapodás szerint közösben meghagyott, részint természetben kiosztott 7g részére meg fogja-e szerezni, de az összes érdekelt felek peibenállása nélkül joghatályosan még az sem bírálható el, vájjon alperes tényleg 7g rész« ben vevője-e annak az ingatlannak, melynek a kereset szerint ő» reá eső Vg részből Vs részt s ebbe belefoglalva a külön kihasított ingatlanrészletből 1200 négyszög öl területet, felperesnek el- ésátadott, utóbb azonban tőle visszavett. Jóllehet az adásvételi jogügyletnek alperes és a felperes közt a kereset szerinti terjedelemben és módozatokkal történt létrejöttét a tanuk vallomása alapján a kir. tábla is bebizonyitottnak elfogadja, tekintve mégis, hogy a tulajdonjog mint feltétlen jog, keresettel csak a telekkönyvi tulajdonos vagy annak volt — jogilag egy személynek tekintendő — általános jogutóda ellen érvényesíthető s hogy felperes javára alperes ellen ebből folyólag csak akkor lenne a köztük létrejött szerződés alapján s annak terjedelmében a tulajdonjog mint feltétlen jog megítélhető, ha és amidőn alperesmaga is a tulajdonjogot a telekkönyvi tulajdonostól megszerezte: ennélfogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. (1905 jan. 25. 2209/904.) A kir. Ouria: A kir. tábla ítéletét megváltoztatja akképeiv hogy felperest csak az esetben utasítja el egészben keresetével, ha az alperes leteszi a főesküt arra, hogy a t—i ingatlanokból neki jutott Vg részből 1200 öl területet s a közösben hagyott legelő és hasznavehetetlen területből őt megillető Vg résznek Vfe részét felperesnek el nem adta stb. indokok: Felperes azon alapon, hogy a kereseti ingatlanjutalékot az alperestől megvette, ez utóbbit a tulajdonjog elismerésére kérte kötelezni. Helyes a kir. táblának az az álláspontja, hogy az alperes nem lévén telekkönyvi tulajdonos s az ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa perben sem állván, a tulajdonjog; kérdése ezen perben el nem bírálható, de éppen ennél a körülménynél fogva és figyelemmel a keresetben foglalt tényelőadásra, a felperes részéről a közte és alperes közt állítólag létrejött adásvételi jogügylet alapján a tulajdonjog elismerése iránt indított keresetnek más értelem nem tulajdonitható, mint hogy az a felperes és alperes közt létrejött vételi ügyletből eredő jogviszony J