Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Vili Tarlalommutató. 3-_>. Az árverési vevő irányábau nem bizonyitlatváu, hogy ő akkor, amidőn ;i belsőségei a hozzátartozó épületekkel birói árverésen megvásárolta, tudomással birt volna arról a körülményről, hogy az épületek és illetve ezeknek falazala a felperesnek szomszédos ingatlanaiból elfoglalt részén építtetett fel, az ő jogi helyzete az elfoglalt és beépített területi részek tulajdonosával szemben súlyosabb nem lehet, mint azé a félé. aki jóhiszemiileg idegen telekre épit; ettől a féltől pedig az e részben irányadó jogszabályok szerint az építmény lebontása és eltávolítása nem, hanem csakis a beépített ingatlan teriilet értékének a megtérítése igényelhető „ .... .... _ _ . .. 62 64. A magyar polgári anyagi magán-törvényeknek az ideigl. törvk. szabályok által történt visszaállítása után keletkezett olyan jogviszony, amelylyel a telek tulajdonosa bizonyos évenkénti szolgáltatás ellenében a vele szerződő félnek megengedi, hogy ez az ő telkén házal akként építhessen, hogy nv, építendő ház a vele szerződő félnek tulajdonává váljék, csak ankor hatályos, ha a jogviszony fentartása naptár szerint meghatározott időtartamhoz köttetett; de ez esetben sem kövelelheti a házat épittelő a telek tulajdonosától a telek tulajdonjogának az érték megtérítése melleit átengedését, a felülépitmény tulajdonjogát s ennek a tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzését; ellenkező esetben pedig a házat építtető a lelek tulajdonosától a házhely használatát és elvont haszna megtérítését sem követelheti. (A Curia II. tanácsának 13. sz. elvi jelentőségű határozata) .._ _ "" .... „_ 101 137. Az a körülmény, hogy valaki idegen telekre a telektulajdonos hozzájárulása nélkül házat építtet, nem eredményez osztott tulajdont és felülépitményi jogot. Ennélfogva a telektulajdonos kizárólagos joga épségben marad; ha azonban az építkező jóhiszemű volt, a telektulajdonos köteles neki a/, építkezés által okozott értéknövekedés egyenértékéi megtéríteni 212 Megosztott tulajdon. 95. A megosztott tulajdon tárgyának, vagy egy részének kisajátítása eseten járó közös kártalanítási összeg a fő- és haszonvevő tulajdonosokat rendszerint, egyenlő arányban illeti meg. (A Curia VII. tanácsának 2. sz. elvi jelentőségű határozata) _ 138 Tartozék. 80. Az 1X88: XXXVI. tcz. életbelépte előtt történt birtokeladással, az ellenkezőnek világos kikötése hiányában, a regalejog, mint tartozék, az ingatlannal együtt megvennék és eladottnak vétetik; ennélfogva az italmérési kártalanítási összeg is az ingatlan uj tulajdonosát vagy jogutódát illeti meg _ „ „ .... .„ .... .... „ „ .._ .... 126 Kisajátítás, 179. Habár az illető útnak mélyítése már a villamos vasút építésének engedélyezését megelőzően határozlatott el, mégis abban az esetben, ha ez a szabályozás már akként terveztetett, hogy az illető uton a villamos vasúti közlekedés berendezhető legyen s igy az ut lejtszinének megállapítását a villamos vasútnak vezetése tette szükségessé, a fenmaradt leieknek megfelelő lemélyítésével járó hátrányok a létesített műtárgy közvetlen következményeképp állottak elő és igy az 1881 : XLI. tcz. 23. §-a értelmében kártalanítás tárgyát képezik 2(59