Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
Gyámhat. eljárás kiskorú házassági ügyében. 651 két egymástól független és egymástól teljesen különálló beleegyezésnek a megadására egy és ugyanazon a személy jogosult. Az 1894: XXXI. t.-c. már tárgyánál fogva sem szabhatja meg, hogy ki a házasulónak törvényes képviselője, hanem 48. §-ában a törvényes képviselet szabályait rendeli alkalmazandóknak, vagyis azokat a szabályokat, melyeket az 1877: XX. t.-c. állapít meg. Azt a kérdést azonban, hogy ki a kiskorúnak beleegyezésre jogosult szülője, az 1894: XXXI. t.-c. 9. §-a meghatározza, midőn megállapítja, hogy beleegyezésre jogosult szülő az atya; ha atya nincs, vagy a gyermek törvénytelen, az anya; s kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a szülőt nem létezőnek kell tekinteni, oly esetekben, amelyekben az atya vagy az anya a törvényes képviselői beleegyezés megadásában távollét által tartósan gátolva van. Az illetékes hatóságok, különösen a gyámhatóságok azonban, a 117.324/1911. B. M. számú elvi jelentőségű határozatban foglaltak dacára is, azt a gyakorlatot követik, hogy az 1894: XXXI. t.-c. 9. §-át alkalmazzák a hiányzó törvényes képviselői beleegyezés pótlására, vagyis azt az eljárást terjesztik ki a törvényes képviselő beleegyezésének a pótlására, amelyet a törvény a szülői beleegyezés pótlására szab meg. Ez a gyakorlat azonban helytelen, mert az idézett törvénycikk 9. §-a kizárólag a 8. §-nak második, és nem egyúttal annak első bekezdésére is vonatkozik, ebben a 9. §-ban tehát csak az olyan szülő szülői beleegyezésének a pótlásáról van szó aki a kiskorúnak nem törvényes képviselője, de nincs szó abban a törvényes képviselő hiányzó beleegyezésének a pótlásáról, és a törvény rendelkezését nem lehet kiterjeszteni olyan tárgyra, amiről az nem szól; következéskép, ha a gyámhatóság meg is állapította, hogy az atya vagy az anya távollét által tartósan gátolt, mégis az atya vagy az anya mararadt a gyermek törvényes képviselője, mivel az atya jogilag az atyai hatalomnak, illetőleg az anya a természetes és törvényes gyámságnak gyakorlatában van, és mindaddig, mig az atyai hatalom, illetőleg a gyámság gyakorlata fennáll, senki más a törvényes képviselői beleegyezést meg nem adhatja, és ha már valaki ily beleegyezést adott, a házasság mint a törvényes képviselő beleegyezése nélkül kötött házasság, az 1894: XXXI. t.-c. 52. §-a alapján megtámadható.