Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

632 Gyámsági törvény. korút saját személyében is meghallgatni; elővezetésén kívül azonban ellene más kényszereszközt nem alkalmazhat. Ez a meghallgatás mellőzhető, ha nagy nehézségbe ütközik. Azok a körülmények, amelyek alapján a tanúságtétel megtagadható, a kihallgatás alkalmával is mentesítenek a nyilatkozás kötelessége alól, a rokonok azonban csupán a rokonsági viszony alapján a nyilatkozattételt meg nem tagadhatják. A kiküldött a harmadik bekezdésben említett meghallgatásokat megkeresés utján is foganatosíthatja (226. §.). Az előkészítő eljárást az érdemleges tárgyalással egy határnapra lehet kitűzni. (1925: VIII. t.-c. 19. §., Pp. 716. §.) 711. §. Ha a kiskorúság meghosszabbítását a kiskorú testi vagy lelki fogyatkozásai miatt kérik, a kiküldött köteles a kiskorú állapotának megvizsgálásával és véleményadással egy vagy több szakértőt megbízni. A szakértői szemlénél a kiküldöttnek legalább egy ízben jelen kell lennie. A szemle szükség esetén megkeresés útján teljesítendő. A megbízandó szakértőt vagy szakértőket a bíróság a keresetlevél elintézésénél kijelölheti. Ha a kiskorú elmeállapota a folyamatban levő eljáráson kívül e §-nak megfelelően már megvizsgáltatott, az ujabb szemle mellőzhető. V. ö. fent I. 208. s k, 11. 712. §. A bíróság kérelemre elrendelheti, hogy a kiskorú hat hetet meg nem haladó időtartamra gyógyintézetben helyeztessék el, ha az orvosszakértők véleménye szerint elmeállapotának hosszabb ideig tartó megfigyelése szükséges és ez a megfigyelés máskép nem történhetik. A gyógyintézetben való elhelyezést mellőzni kell, ha az a kiskorú egészségére hátrányos lenne. A határozathozatal előtt a 704. §-ban megjelölt személyek meghallgatandók.