Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A gyám törvényes képviseleti joga. 589 mély vagy szakértő közreműködését veheti igénybe vagy a gyámhatóság közege előtt élőszóval számolhat. V. ö. Gyt. 120. §. 4. A gyám törvényes képviseleti joga. 376. §. A gyámnak joga és kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó ügyekben a gyámoltat képviselje. A gyám törvényes képviseleti joga nem terjed ki a gyámolt oly vagyonának kezelésével járó ügyekre, amely az ő kezelése alá nem tartozik. V. ö. a szülőre nézve: MT. 314. §. Képviseleti jog tárgyi korlátai: MT. 314., 317., 379. §§. Gyámhatósági jóváhagyás: MT. 380—389. §§. Törvényes képviselet: MT. 22., 23., 25., 27—33. §§., fent I. 224—227., 236—252. II. V. ö. Gyt. 87—89. §§. 377. §. A gyám nem képviselheti gyámoltját: 1. oly jogügyletre nézve, amely egyfelől a gyámolttal, másfelől a gyámmal saját személyében vagy mint harmadik személy képviselőjével jönne létre, kivéve ha a gyámhatóság a gyámolt érdekében a gyámnak megengedi, vagy ha csupán kötelezettség teljesítéséről van szó; 2. oly jogügyletre nézve, amely egyfelől a gyámolt, másfelől a gyámnak házastársa, egyeneságon rokona vagy sógora avagy testvére között jönne létre, kivéve ha csupán kötelezettség teljesítéséről van szó; 3. egyfelől a gyámolt, másfelől a 2. pontban említett személyek között felmerült peres ügyekben. Egyeneságon rokon: MT. 175. §. Jogügylet: MT. 947., 948. §§. Harmadik személy képviselője: MT. 1021. s k. §§. Pergátló kifogás (ad 3. p.): Pp. 180. §. 6. p. 378. §. A gyámhatóság egyes ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve elvonhatja a gyámtól a képviselet jogát.