Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

578 Gyámság. 349. §. A gyám tiszte a beiktatással kezdődik. A gyám azonban már a kirendelő határozat kézbe­sítésétől kezdve mindadig, amig fel nem mentik, az el nem vállaláshoz fűződő törvényes jogkövetkezmények terhe alatt köteles a gyámságot ideiglenesen elvállalni és a gyámolt érdekében a halaszthatatlan tennivalókat el­látni akkor is, ha a gyámhatóságtól felmentését kérte. Beiktatás: MT. 348. §. El nem vállalás jogkövetkezményei: MT. 337. §. V. ö. Gyt. 67—69. §§. II. A gyám t i s z te. /. Általában. 350. §. A gyám tiszténél fogva a gyámhatóság felügye­lete alatt gyámoltja személyének gondviselője, vagyoná­nak kezelője és a gyámolt törvényes képviselője. A gyám tiszte a gyámolt személye tekintetében: MT. 335— 360. §§. A gyám tiszte a gyámolt vagyona tekintetében: MT. 361— 375. §§. A gyám törvényes képviseleti joga: MT. 376—389. §§. Gyámhatósági felügyelet: MT. 390—395. §§. 351. §. Ha több a gyám és a gyámtársak a gyámi tisztet együtt látják el, a közöttük felmerülő vélemény­különbséget a gyámhatóság dönti el, hacsak ily esetre nézve a kirendeléskor máskép nem intézkedett. Ha egyik gyámtársra a gyámolt személyének gond­viselése, a másikra a gyámolt vagyonának kezelése van bizva, s közöttük véleménykülönbség merül fel olyan cse­lekmény tekintetében, amely a gyámolt személyét és va­gyonát együttesen érinti, a gyámhatóság dönt. Ha a gyámnevezésre jogosult szülő kívánsága alap­ján van több gyám és a szülő végintézkedésében a véle­ménykülönbség eldöntése felől is rendelkezett, ezt a ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom