Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

34 Házassági jog. eset. amelyben a magyar bíróság a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. VII. fejezete értelmében nem járhat el. A kir. ügyész e célból a per iratait a bíróságnál megtekintheti. A kir. ügyészségnél az első bekezdésben említett határozatokat beérkezésük sorrendjében sorszámmal kell ellátni és külön iratcsomóban együtt kell kezelni. Ha a kir. ügyész a határozat ellen fellebbvitellel él, az ügynek más csomót kell nyitni, és az ügyet be kell vezetni az 1895. évi október 30-án 38.532. IM. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint a házassági ügyekről vezetendő lajstromba. A lajstrom 3. rovatába be kell jegyezni, hogy a per bontó vagy válóper; a 4., 5. és 6. rovatokat keresztül kell húzni, és a 9. (Észrevételek) rovatba be kell jegyezni, hogy a kir. ügyész mikor adott be a határozat ellen fellebbviteli, (pl. fellebbvitel 1908. 1/10.) Ha a kir. ügyész mind az elsőbirósági, mind a másodbirósági határozat ellen él fellebbvitellel, mind a két fellebbvitel beadását és idejét fel kell tüntetni. Egyebekben az ily iratok kezelése a 38.532/1895. IM. sz. rendelet 3. pontjának utolsóelőtti és utolsó bekezdésében meghatározott módon történik. A kir. ügyészség az 1907: XVII. t.-c. 7. §-a szerint fellebbezett ügyeket az uj iratminta megállapításáig a 31.915/1901. IM. sz. igazságügyminiszteri rendelethez csatolt I. sz. minta szerinti kimutatásban a 70. rovat után mutatja ki. 10. §. Az elsőbiróság köteles abban a végzésben, amellyel a házassági ügyekben hozott és az 1906. évi október hó 15-én 21.000/906. IM. sz. a. kiadott igazságügyminíszteri rendelet 39. §-a értelmében az anyakönyvvezetővel közlendő birói határozatokat közli, az ítélet jogerőre emelkedésének napját naptár szerint kitüntetni és ezt a végzést a feleknek is kézbesíttetni. Köteles továbbá az elsőbiróság a jogerőre emelkedést és napját a jogerős ítéletnek az anyakönyvvezető részére szóló példányára, valamint a fél kérelmére a fél részére szóló példányra is rávezetni. A záradékot birói aláírással és pecséttel kell ellátni. 48. §. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a semmisségi perben perképes. Cselekvőképtelen házastársakra a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók. E rendelkezések a házassági megállapítási perre is állanakPp. 686. §. ut. bek. V. ö. 127., 128., §§. A MT. 22. s k. §§. itt nem nyernek alkalmazást. 49. §. A semmisségi pert csak addig lehet megindítani, mig a házasság meg nem szűnt. V. ö. 70., 73., 74., 88. §§.