Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság érvénytelensége. Hatálytalan a helybenhagyás, ha a házastársak kö­zött időközben a 11. §. d), 13., vagy a 12. §. akadálya ke­keletkezett, még akkor is, ha ez utóbbi a helybenhagyás idején már megszűnt. A 7. és 8. §-ok alapján a házasság megtámadható ak­kor is, ha a 6. §-on alapuló semmiség elenyészett. V. ö. 56. §. ut. bek., 65. §. Ad helybenhagyás: V. ö. MT. 995. §. Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletének hivatalosan meg­vizsgált, a házasságot semmisnek kimondó rendelkezése hely­benhagyatik indokaiból s azért, mert igaz ugyan, hogy az 1894: XXXI. t.-c. 127. §-ának h) pontja szerint ezen törvény alkalma­zásában azok, akik betegség miatt eszük használatától meg van­nak fosztva, cselekvőképteleneknek csak addig tartandók, mig ez az állapotuk tart, és így ha a házasság oly időpontban kötte­tett meg, amelyben az elmebetegség szünetelt, annak érvényére nem bírhat befolyással az a körülmény, hogy a házasfél a házas­ságkötést megelőzően elmebetegségben szenvedett és az később visszatért; és igaz, hogy a tanuk vallomása szerint akkor, mi­dőn a peres felek közt a házasság megköttetett, Z. R.-án az elmebetegség nyomai észlelhetők nem voltak, mégis tekintetei arra, hogy a törvény indokolása szerint, a törvény azt az álláspon­tot, hogy ez elmebetegeknek világos időközökben se engedtessék meg a házasság, csupán azért nem tette magáévá, mert a törvény alkotása idején a tudomány és gyakorlat által ezt a kérdést még kellően felderítettnek nem tekintette, de másrészt, mivel kiemelte, hogy az a körülmény, miként az elmebeteg a házasság­kötés idejében eszének használatában volt-e s ehhez képest cselekménye jogilag beszámítható-e, mindenkor orvosszakértői vélemény alapján állapítandó meg, a meghallgatott szakértő pe­dig azt jelentette ki, hogy az u. n. lucidum intervallumot lehe­tetlennek tartja, miután az elmekórtani szempontból egy elme­betegség tartama alatt, mely a teljes gyógyulásig folyton tartó kóros folyamat, fel nem tételezhető, s így Z. R. a házasság meg­kötése idejében sem bírt akaratának szabad elhatározási képes­ségével, evvel szemben a tanuk vallomása figyelembe nem jö­het. (902. nov. 28. 8844.) — Curia: Hhagyja. (902. dec. 9. 8003.) 45. §. Semmis a házasság, melyet a 11., 12. és 13. §-ok valamelyikének ellenére kötötték. A 11. §. cj pontja alapján nem semmis a házasság, ha megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt utólagos felmentés adatott. 46. §. A semmis házasságot megszűnése előtt csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom