Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
Teljes ülési döntvények. 75 nyétől (I.) vagy a kir. Kúria teljes ülésének döntvényétől (1S„ §. 1. p.), az illető tanács elnöke a Ppé. 72. §-a értelmében: 1. a tanácsülésben vagy tárgyalás alatt levő ügynek az elintézését felfüggeszti, 2. az elvi kérdést vagy azonnal vagy a legközelebbi tanácsülésben szövegezteti, 3. a kérdés szövegét bevezetteti vagy külön jegyzőkönyvbe, vagy annak az ülésnek a jegyzőkönyvébe, amely a kérdést szövegezte, azután pedig a jegyzőkönyvet vagy a jegyzőkönyv hiteles kivonatát az ügy irataival együtt a kir. Kúria elnökének bemutatja. A 18. §. 2. vagy 3. pontjának esetében sem az esetleg elintézés alatt lévő ügy felfüggesztésének nincs helye, sem a vitás elvi kérdést mesgzövegezni, sem az iratokat megszerezni nem kell. 21. §. A kir. Kúria elnöke a Ppé. 73. §-a értelmében a 18. §. 1—3. pontjainak esetében a megfelelő teljes ülést a vitás elvi kérdés ujabb eldöntése végett oly időre hivja össze, hogy a teljes ülés határnapja és a határnap közlése között mintegy harmincöt napos időköz legyen. A teljes ülésre a kir. Kúria megfelelő tanácsainak tagjain felül minden esetben a koronaügyészt is meg kell hivni, a 18. §. 1. pontjának esetében a szövegezett elvi kérdésnek, a 18. §. 2. vagy 3. pontjának esetében pedig a teljes ülés tárgyának a közlésével. Ha a teljes ülés határnapjának kitűzése után a kir. Kúria valamelyik tanácsában az ügy elintézése a teljes ülésben a IS, §. 1. pontja alapján eldöntendő elvi kérdéstől függ, a tanács elnöke az ügy elintézését a teljes ülési határozat meghozataláig felfüggeszti, 22. §. A teljes ülés összehívásakor a kir. Kúria elnöke kijelöli azt a birót. aki a teljes ülés előadója lesz. Előadóul a 18. §. 1. pontjának esetében rendszerint azt a birót kell kijelölni, aki a kir. Kúria tanácsában az elvi kérdés alapjául szolgáló ügyet előadta; a 18. §. 2, és 3. pontjának esetében pedig rendszerint azt a birót kell előadóul kijelölni, aki a jogegységi tanácsnak, illetőleg a teljes ülésnek az előadója volt annak a döntvénynek a meghozatalakor, amelynek a megváltoztatásáról szó van.