Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Magánjog forrásai. Rendeletek. 45 nak. 3. §. A helyhatósági jog pedig valamely helynek tételes joga. Ennek nevezzük azért, mert csakis abban a helyhatóságban (azaz városban) és helyben áll fenn. Ugyanezt (a mint előbb említettük) statuíarius jognak is nevezzük. Hk. III. R. 2. c. 1. §. Ezért kérdésbe jön, hogy vájjon hozhat-e minden nép vagy vármegye, avagy bármely város önmagától és külön-külön stautumokat? Azt kell felelnünk, hogy máskép egyetlen egy olyan nép vagy közönség sem alkothat statútumokat, a melynek saját joghatósága nincsen, hanem másnak uralma alatt áll, mint a följebbvalójának beleegyezése mellett, és ezt is csak azokban az esetekben, a melyek isteni és emberi jogot sérteni nem látszanak, úgy, hogy azok a statútumok valami jogtalanságot és az üdvösséggel ellenkezőt, magukban ne foglaljanak, sem mások jogainak nyilvános ártalmára és sérelmére ne legyenek. Hk. Előbesz. 9. cim. Vájjon az egyházi vagy természeti vagy isteni joggal ellenkező statútumnak van-e ereje? De szükségesnek látom kérdésbe tenni: vájjon az egyházi, vagy természeti vagy isteni törvénynyel ellenkező statútumnak van-e ereje? Erre feleld: az egyházjogra nézve, ha a statútum az egyháziak régi szabadságával, vagy az ezeknek adott kiváltságokkal ellenkezik, akkor ereje nincsen. Ugyanez áll akkor is, ha a statútumok a lélek üdvösségére tartozó dolgokban kelnek. De világi dolgokban a polgári statútumok az egyházi törvényeket megrontják, és erejüktől megfosztják, 1. §. A mi pedig a természeti vagy isteni jogot ilelti, habár ezt a statútumok nem foszthatják is meg minden erejétől, de megkülönböztetést tehetnek benne; így például az isteni törvény megkülönböztetés nélkül mondja: ne ölj; az emberi törvény és statútum mégis az emberölést sok esetben megengedi. Ugyanezt kell mondanunk a dézmáról, a mely bár isteni törvény szerint jár, mégis a pápa sokat kiváltságol annak fizetése alól. 2. §. Következtessük tehát, hogy a statútum és törvény vagy rendelet a természeti avagy isteni jogot a maga egészében erejétől meg nem foszthatja; mert sem a pápa, sem más valaki nem rendelhetné azt, hogy az ó- vagy uj -szövetséghez ne tartsuk magunkat, vagy hogy a szülők gyermekeiket ne neveljék; de némely különös esetekben, az isteni vagy természeti jog ellenére is, a rablónak vagy éjjeli tolvajnak megölése igazságos lehet. 1790: XII. t.-c. utolsó mondat .... Pátensek kiadása csupán azon esetre tartatván fönn, midőn a törvénnyel egyébként megegyező dolgokban, a kellő eredménnyel való kihirdetés egyedül ez uton lenne eszközölhető.