Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

42 Bevezető szaöalyok. c ügüzheti és olyan intézkedés megtételére s olyan magatar­tásra is kényszerítheti, mely a hatályban levő szentesített törvé­nyekkel s az ő egyéni meggyőződésükkel is ellenkezik, de annak ellenállni nem volt hatalmuk s erejük. Forradalmi intézkedés csak akkor válik joghatályossá, ha azt az ország alkotmányának megfelelő törvényhozás vagy az ez által arra feljogosított ható­ság törvény erejével ruházza fel, illetve azt hatályában fenn­tartja. Ezzel szemben, jóllehet az u. n. Néphatározat a forra­dalom alatt gyakorlatilag is foganatba vétetett — amennyiben az állami alkalmazottk a népköztársaságra íeleskeüdtek, a ha­tóságok cimeiből és pecsétjeiből a királyságra emlékeztető jel­zők és a korona eltávolíttattak és az addigi királyi bíróságok is a köztársaság nevében ítélkeztek — a Btk. 82. §-a ténybeli té­vedés cimén nem nyújt mentességet (C. 1923. okt. 17. B. I. 1888 1923. sz„ B. Dt. XVI. 111.). C: Tény ugyan, hogy az 1920: I. t.-c. 9. §-a értelmében az u. n. népköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései általá­nosságban érvénytelenek, de ugyané nemzetgyűlési törvény fel­hatalmazta a kormányt arra, hogy a fent említett rendelkezé­sek egyes részeit hatályában tarthassa. E törvényes felhatalma­zás következtében a kormány az 1920. III. 17-én kelt 2243/1920. ME. sz. rendeletének ide vágó 1. §. II. fej.-ben kijelentette, hogy az 1919: XV. néptörvény a vádlott cselekményét nem érintő korlátozásokkal további rendelkezésig hatályban marad. (C. 1293/1920. B. I. B. Dt. XIII. 38.) 1881: LXVI. t.-c. A törvények kihirdetéséről. (Szentesítést nyert 1881. évi dec. hó 27-én. Kihirdettetett az or­szággyűlés mindkét házában 1881. évi dec. hó 31-én). Az 1868: III. és az 1870: XIII. törvénycikkek hatá­lyon kívül helyeztetvén, e helyett rendeltetik. /. §. Minden törvény, a mint ő Felsége szentesítésé­vel el van látva, a kormány által az országos törvénytár­ban azonnal köztudomásra hozatik. 2. §. A törvény szö­vegével együtt közzé teendő egyszersmind a királyi szen­tesítés napja, a nemzetközi szerződések becikkelyezésé­ről szóló törvényeknél azonfelül még az illető szerződésre vonatkozó megerősítési okiratok kicserélésének helye és ideje is, a mennyiben a szerződésben ezen okiratok kicse­rélése ki van kötve. 3. §. A törvénynek az országos tör­vénytárban közzétett szövege közhitelességgel bir. 4. §. A menyiben az időpont, a melyben vaalmely törvény ha­tálya kezdődik, magában a törvényben megállapítva, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom