Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Magánjog forrásai. Törvény. 37 tíól állj tehát az irt jogról, vagyis az emberi törvényről röviden tudnunk kell, hogy azt különböző módon határozhatjuk meg. 1. §. Az ugyanis először: a nép rendelete, mely szerint valamit az előkelők a köznéppel együttesen végeztek. De ez a meghatá­rozás nem talál a mi célunkra, mert a rendelkezésnek és tör­vényalkotásnak minden hatalma, a mely hajdanában a népnél volt, ez idő szerint fejedelmünket illeti, mit alább világosabban fogok előadni. 2. §. Más módon, a törvény az a végzés, mely a tisztességest parancsolja, a tisztességtelent és ellenkezőjét tiltja. 3. §. Vagy másképen: az igazságból levont helyes ok, mely a tisztességest parancsolja, a tisztességtelent tiltja. 4. §. Továbbá: Papinianus és Demosthenes szerint: a törvény ember találmá­nya, Isten ajándéka, bölcsek tanítása, erőszakos kihágások fe­nyítője, a polgári társaság szervezője és a bűnnek eltávolítója. A mely meghatározásból érthetjük, hogy a törvényt ember ta­lálta ki. 5. §. Mert miután az emberi nemnek elszaporodásával és a vétkeknek elharapódzásával az országok zsarnoksággá fa­jultak el szükségképen kellett törvényeket alkotni, a melyek­nek első feltalálói, hogy kik voltak, azt az előszóban elmondva találod, 6, §. Mondva van azután a meghatározásban, hogy a törvény isten ajándéka. Mert Chrysostomus szerint az Istennek törvénye az az egy igaz ut, a mely sem jobbra, sem balra nem hajlik. Törvény nélkül tehát a nép, a mely Isten igéjét és a törvények tanítását megveti, a tévelygéseknek különbféle utain a kárhozatnak tőrébe rohan. És minden törvénynek szigorúsága hiába való, hacsak az isteni törvénynek képét nem hordja ma­gán; mivel az emberi törvényeknek csak addig van erejük, a meddig az isteniektől nem különbőznek: a mint a Bölcs is bi­zonyítja, mondván: ,.Én általam uralkodnak a királyok és vé­geznek igazat a törvény alkotói." 7. §. Azért az emberi törvé­nyeknek az isteni törvényekből kell eredniök. Mert csak abban a köztársaságban van rend. a melyet isteni törvényhez alkalmazott törvényekkel kormányoznak. Az isteni törvénynyel ellenkező törvénynek tehát sem a nép megegyezéséből, sem huzamos szo­kásból ereje nincsen, 8, §. Harmadik kelléke a tőrvénynek, az előbb kijelentett meghatározás szerint, hogy az a bölcsek taní­tása legyen. Holott is tudnunk kell, hogy valamint a fejedel­meknek az ártatlant nem kell büntetniök, úgy a vétkest és go­nosztevőt sem kell a büntetés és fenyítés alól feloldozniok; fő­ként midőn valaki a köztársaság ellen vétkezik, mert az Isten előtt ép oly utálatos, a ki az istentelent igazolja, mint az, a ki az igazat kárhoztatja, 9. §. Negyedik kelléke a törvénynek, hogy az az erőszakos kihágásoknak fenyítője legyen. Mert a törvé­nyek azért vannak alkotva, hogy azoknak félelme megzabolázza az emberi vakmerőséget és hogy az ártatlanság biztos legyen a gonoszok közt. Mert az emberek nem lennének a törvények meg­tartására indíttatva, ha nem rettegnének a törvényes büntetéstől, a melyet valamely hivatalos személy ró ki reájuk. 10, §. ötödik

Next

/
Oldalképek
Tartalom