Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Bevezető szaoaiyoK. A jogforrások az anyagi igazság érdekében és céljából állanak fenn és azokat úgy kell értelmezni és alkalmazni, ahogy azt az adott esetben az osztó igazság követeli. (C. P. V. 1613/924. sz., Mj. Dt. XVII. 58. sz.) HK. II. Rész. 2. cim. Hányféleképen érijük a közönséges végzeményt? A fejedelmek rendeleteit vagy az ország végzeményeit tehát (a mint alkalom hozza magával) négyféleképen lehet érteni. 1. §. Mert némely rendeleteket a későbbiek egészen eltöröltek s egyszerűen megszüntették. 2. §. Másokat csak részben töröltek el, részben pedig erőben hagytak. 3. §. Némelyeket hallgatással mellőztek. 4. §. És némelyeket behoztak. 5. §. A teljesen eltörölt rendeleteknél tehát (a minők a nádori köztörvényszéket, kihirdetett gyűléseket, a párbajra szóló Ítéletet és a három vásáron való kikiáltást illetők) az eltörlés idejére kell figyelemmel lennünk. Mert azok a jövendőre és nem az elmúlt ügyekre és dolgokra szabnak törvényt úgy, hogy ezutánra sem ilyen nádori köztörvényszékek nem tarthatók, sem párbaj vívások, sem kihirdetett gyűlések, sem pedig három vásáron való kikiáltások nem lehetnek, 6. §. Mindazonáltal azokban az ügyekben, a melyeket ama törvények erejénél fogva kezdettek meg, a régi módot kel megtarltani, a mely szerint azokat megkezdették; nem azért, mintha ezeket ismét keletbe hoznók. hanem azok folyamatának megtartására nézve. 7. §. Máskép állana a dolog, ha magában a rendeletben szavakkal volna kifejezve és megírva, hogy azok a törvények és rendeletek a múltra is víszszahatnak. Mert általában a rendeletek (a mint előbb érintém) nem a multakra, hanem a jövendőre köteleznek. 8. §. Másodszor pedig, a mikor tudniillik részben helyben hagyva, részben pedig eltörölve vannak, akkor az eme rendeletekben és végzeményekben foglalt szavak jelentéséhez kell fordulnunk s magunkat ahhoz tartanunuk, hogy a helybenhagyottakat megtartsuk, az eítörlötteket pedig elvessük és ne alkalmazzuk. 9. §. Harmadszor: a midőn a korábbi törvényeket vagy rendeleteket hallgatással úgy mellőzték, hogy a későbbiek a korábbiak megváltoztatásáról említést nem tesznek: akkor a korábib törvények erejüket megtartják, hacsak a népnek ellenkező gyakorlata azoknak erejét nem vette. Mert a tényleges és folytonos gyakorlat sokszor törvényt ront. 10. §. Negyedszer pedig, tudniillik: ha uj törvényeket hoznak be, akkor azok szerint kell itélni. az előbbieknél akár szigoruabbak, akár enyhébbek legyenek azok. Mert a fölött már Ítéletet mondani nem lehet, hogy jól vagy rosszul vannak-e rendelve? hanem azok szerint kell ítélnünk. C: Törvény javaslatának indokolása mint a törvénymagyarázat eszköze. Az indokolás állásfoglalása hiteles magyarázatkép csupán oly esetben fogadható el, ha az összhangban van a törvény rendelkezéseibe befoglalt rendszerrel és a törvény jogi értékeléseinek alapelveivel. (1357/1918. sz., B. Dt XIII. 16. sz.)