Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Bevezető szabályok. /. §. Joga és kötelezettsége annak lehet, akit a törvény jogképesnek — személynek — nyilvánít. Hogy mennyiben vannak egyes személyek jogok szerzésében — szerzöképességükben — korlátozva, a törvény külön határozza meg. V. ö. 8. §. 1. bek. 1687. évi 20. cikkely. A jezsuita szerzetet Magyarországba s annak csatolt részeibe beveszik s állandósítják. Közös akarattal határozták, hogy mostantól jövőre a jezsuita szerzetet, mint testületet értve, Ő legszentségesebb felségének kegyes elhatározása, s a tekintetes karok és rendek előtt tett alázatos folyamodásuk következtében, e Magyarországban s annak kapcsolt részeiben bevettnek s állandósítottnak tekintsék.1) 1715. évi 97. cikkely. Hogy a hegy vámot feljebb ne emeljék, a tizedelök kihágásait megszüntessék s a világi és szerzetes személyek közt létrejött és létrejövendő szerződéseket megtartsák. Ö felsége kegyelmes hozzájárulásával határozták: 4. §. A szerzetesek főnökei továbbá, elődeiknek a ví>) V. ő. 1599: XXXV. t.-c, 1606. bécsi 8. c, k. c. 1608: VIII., 1715: LXXIII. és LXXIV., 1741: XXXIII., 1751: X. t.-c. Dr. Meszlény: Magyar magánjog. I. k.