Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Közszállítások. 67 Határozathozatal, 53. §. (1) Az ajánlatokról rendszerint odaítéléssel kell határozni. (2) A versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánításának van helye, különösen a következő esetekben: 1. ha olyan kényszerítő és előre nem látott körülmények merültek fel, ámenek a versenytárgyalásnak módosított feltételekkel hirdetését teszik szükségessé vagy amelyek miatt a kérdéses közszállítást végleg el kell ejteni; 2. ha az árakat irreális módon befolyásoló alkalmi összebeszélés jelei mutatkoznak; 3. ha a beérkezett ajánlatok árai között feltűnő és indokolatlan eltérések vannak; 4. ha az árak általában, vagy az áru vagy munka eddigi áraihoz, vagy a piaci árakhoz viszonyítva feltűnően magasak; 5. ha az ajánlatok szerint a közszállítás a költségvetésben erre előirányzott összegért nem teljesíthető; 6. ha egy vagy több ajánlattevő a versenytárgyalási hirdetménytől eltérő vagy oly árut ajánlott, amelynek előállítási módja más (pl. szabadalmazott eljárás), de amely egyébként a célnak jobban megfelel, vagy amelynek beszerzése a megrendelő hivatalra nézve előnyösebb. Ilyenkor a versenytárgyalási hirdetmény megfelelő' módosítással új versenytárgyalást kell hirdetni; 7. ha ajánlat egyáltalán nem érkezett, vagy oly kevés érkezett, hogy verseny nem alakulhat ki. (3) Ha az árukat a 32. 9'. tilalma ellenére a versenytárgyalási hirdetésben valamilyen cég szerinti megjelöléssel határozták meg: a versenytárgyalást semmisnek kell nyilvánítani. 1939:1V. t.-c. (zsidótörvény) 13. §.: „Közszállítást zsidóknak csak annyiban lehet odaítélni, hogy a zsidóknak odaítélt közszállítások vállalata összege együttvéve a hatóság, hivatal, intézet, vállalat, üzem vagy más intézmény évi költségvetésébe, úgyszintén megállapított beruházási tervébe (munkatervébe) a közszállítások fedezésére felvett egész összegnek az 1939. és 1940. években húsz, az 1941. és 1942. években tíz, az 1943. évtől kezdve pedig hat százalékát meg ne haladja. Ettől a szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a közszállításra más nem jelentkezik, vagy ajánlata lényegesen kedvezőtlenebb. Nem szabad közszállításban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elitélt. Nem szabad közszállításban részesíteni azt a nemzsidót, aki a maga neve alatt zsidó részére, úgyszintén 5*