Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Vállalkozási szerződés. 21 5. A vállalkozási szerződés megszűnése. Átalányösszegért való vállalkozás esetében ha a munkaadó a munka valamely részének teljesítését önként abban hagyatja, külön megállapodás hiányában a munkaadó az abbanhagyott munkáért a bérből aránylagos levonásra nem jogosult, a vállalkozási nyereséghez lévén számítandó az az érték, amely a munkaadónak abbahagyási ténye következtében az abbanhagyott munkára esendett. (C. 22/1897.) A mü megrendelője a szerződést a mü elkészülte előtt felmondhatja ugyan, de a vállalkozó által kikötött ellenértéket a mü félbenmaradása következtében megtakarított kiadásoknak, valamint egyébként megszerzett vagy nehézség nélkül megszerezhetett keresménynek betudásával megfizetni köteles. (P. II. 5758/1918.) MD. XIII. 41. V. ö. (Rp. IV. 1822/1920.) MD. XIV. 15. Ha a vállalkozási szerződés tárgyát tevő mü vagy munkaeredmény előállítását nem a megrendelő személyében és érdekkörében előállott véletlen eset akadályozza, a megrendelőt a vállalkozónak ennek folytán előállott károsodásáért, amennyiben az a mü vagy munkaeredmény létesítése tekintetében munkásságot ki nem fejtett s kiadásokat nem teljesített, felelősség nem terheli. P. II. 3736/1921.) MD. XV. 95. Ha az a szolgáltatás, amelyre az építési vállalkozó két oldalú szerződésénél fogva kötelezve van, a másik fél hibájából válik lehetetlenné, az előbbi megtartja a viszontszolgáltatáshoz való jogát, de követelésébe betudódik, ami azáltal, hogy a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul, költség ben megtakarít és amit munkaerejének egyébkénti értékesítése által szerez, vagy nehézség nélkül szerezhetne. A kártérítésként járó díjazás a szerződésszegéskor esedékessé válik s tehát a keresetindításkori értékben fizetendő. (C. 1019/1925.) Gr. XIX. 708. A megrendelő a szerződéstől csak akkor állhat el, ha a munka a célnak, vagy a szerződésnek megfelelően ki nem javítható, avagy ha a munkavállaló a kijavítást megtagadja. Ettől a jogszabálytól a szerződő felek a szerződési szabadság elvénél fogva eltérhetnek ugyan és így hatályos az olyan megállapodás is, amelynek értelmében abban az esetben, ha a kijavítás a szerződésben előre meghatározott időpontig meg nem történik, a megrendelő a szerződéstől elállhat akkor is, ha a kijavítás még lehetséges és a vállalkozó arra hajlandó is; a jogi helyzetnek az általános szabálytól eltérő ilyen megítélésére azonban a szerződésnek csak világos ée kifejezett rendelkezése szolgálhat alapul. (P. II. 1490/1930.) Grill XXIV. 674.