Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

18 Vállalkozási szerződés. vállalkozónak hibájából teljesen be nem fejeztettek, ellen­kező szerződéses megállapodás esetén kívül nem nyújthat jogszerű alapot arra, hogy az építtető a vállalkozó részéről tényleg teljesített építési munkák mérvének megfelelő arány­lagos vállalati díj kifizetését megtagadja, hanem az építtetőt a vállalkozónak szerződésszegése esetében is csak arra jogo­sítja fel, hogy a befejező munkálatokat igazolatlan késede­lem nélkül más vállalkozóval végeztesse el és az ebből eset­leg eredő költségtöbbletnek és netani kárának megtérítését követelje a szerződésszegő vállalkozótól. (C. 1822/1920.) Mj. Dt. XIV. Az általányban meghatározott vállalkozói díj csökken azzal a költséggel, amelyet a vállalkozó a hatósági intézkedés r—> ekként a felek egyikének terhére sem eső esemény, — folytán megállott munkakevesebblet következtében megtakarí­tott. (P. IV. 5018/1930.) Grill XXV. 327. Ha a megrendelő a szerződéstől jogosan elállott, az anyagi jog értelmében ilyen esetben, ha a vállalkozó a vállalt munkát be nem fejezi, a teljesített munkájának csak a mun­kabérben jelentkező ellenértékét és pedig a teljesített munká­jához mért aránylagos részét követelheti. (P. II. 7976/1909.) Grill XXV. 728. Ha a mü előállítását olyan véletlen esemény teszi lehe­tetlenné, ami nem vezethető vissza a vállalkozó hibájára, a vállalkozót az eset bekövetkeztéig a mű előállítása érdekében kifejtett munkásságáért a kikötött díj arányos része (vagyis az egészhez viszonyított hányada) és az abban benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti. (P. VI. 2745/1930.) Grill XXV. 729. Ha a vállalkozó a szerződés értelmében kötelezettséget vállal arra, hogy a müvet üzemben, üzemképes állapotban adja át, ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozó a szerződésben fel nem sorolt munkákat is tartozik teljesíteni az ott írt ellenérték fejében, hanem ennek a kikötésnek az értelme egyedül az, hogy a vállalkozók által szolgáltatott gépek és anyagok, illetve a szerződés értelmében teljesített munkák az üzemképesség szempontjából megfelelőek. (P. IV. 2959/1932. Gr. XXVII. 670.) I. A megbízásból végzett munka — amennyiben a meg­bízottnak élethivatásához tartozik — ellenkező kikötés hiá­nyában díjazás alá esik. E jogszabállyal szemben az ingye­nességnek vagy a díjazás feltételhez kötött voltának bizo­nyítása a megbízót terheli. — II. Ha a felek a díjazás kér-t désében egyáltalán nem tárgyaltak, a díj a jogszabályok ér­telmében a munka befejezésével esedékessé válik és az arra nézve irányadó szokás szerint — szakkérdés esetében szak­értő véleménye alapján — állapítandó meg. — III. Mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom