Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
18 Vállalkozási szerződés. vállalkozónak hibájából teljesen be nem fejeztettek, ellenkező szerződéses megállapodás esetén kívül nem nyújthat jogszerű alapot arra, hogy az építtető a vállalkozó részéről tényleg teljesített építési munkák mérvének megfelelő aránylagos vállalati díj kifizetését megtagadja, hanem az építtetőt a vállalkozónak szerződésszegése esetében is csak arra jogosítja fel, hogy a befejező munkálatokat igazolatlan késedelem nélkül más vállalkozóval végeztesse el és az ebből esetleg eredő költségtöbbletnek és netani kárának megtérítését követelje a szerződésszegő vállalkozótól. (C. 1822/1920.) Mj. Dt. XIV. Az általányban meghatározott vállalkozói díj csökken azzal a költséggel, amelyet a vállalkozó a hatósági intézkedés r—> ekként a felek egyikének terhére sem eső esemény, — folytán megállott munkakevesebblet következtében megtakarított. (P. IV. 5018/1930.) Grill XXV. 327. Ha a megrendelő a szerződéstől jogosan elállott, az anyagi jog értelmében ilyen esetben, ha a vállalkozó a vállalt munkát be nem fejezi, a teljesített munkájának csak a munkabérben jelentkező ellenértékét és pedig a teljesített munkájához mért aránylagos részét követelheti. (P. II. 7976/1909.) Grill XXV. 728. Ha a mü előállítását olyan véletlen esemény teszi lehetetlenné, ami nem vezethető vissza a vállalkozó hibájára, a vállalkozót az eset bekövetkeztéig a mű előállítása érdekében kifejtett munkásságáért a kikötött díj arányos része (vagyis az egészhez viszonyított hányada) és az abban benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti. (P. VI. 2745/1930.) Grill XXV. 729. Ha a vállalkozó a szerződés értelmében kötelezettséget vállal arra, hogy a müvet üzemben, üzemképes állapotban adja át, ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozó a szerződésben fel nem sorolt munkákat is tartozik teljesíteni az ott írt ellenérték fejében, hanem ennek a kikötésnek az értelme egyedül az, hogy a vállalkozók által szolgáltatott gépek és anyagok, illetve a szerződés értelmében teljesített munkák az üzemképesség szempontjából megfelelőek. (P. IV. 2959/1932. Gr. XXVII. 670.) I. A megbízásból végzett munka — amennyiben a megbízottnak élethivatásához tartozik — ellenkező kikötés hiányában díjazás alá esik. E jogszabállyal szemben az ingyenességnek vagy a díjazás feltételhez kötött voltának bizonyítása a megbízót terheli. — II. Ha a felek a díjazás kér-t désében egyáltalán nem tárgyaltak, a díj a jogszabályok értelmében a munka befejezésével esedékessé válik és az arra nézve irányadó szokás szerint — szakkérdés esetében szakértő véleménye alapján — állapítandó meg. — III. Mivel