Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
1b Vállalkozási szerződés. A vállalkozónak az épület hiányosságainak helyreállításával felmerült költség- viselésére vonatkozó kötelezettsége független attól, hogy e tekintetben őt rosszhiszeműség terheli. — V. A megrendelőnek a jótállási időben való helyrehozatali költségre jogos igénye van, tekintet nélkül a helyrehozatal idejére. (P. IV. 874/1934. Gr. XXVIII. 645.) Az állandó bírói gyakorlatban kialakult és követett jogszabály, hogy az építési vállalkozó vagyoni felelősség'e — ellenkező kikötés hiányában — kiterjed azokra a hiányokra és hibákra is, amelyek az építési tervnek az ő, mint szakértő részéről már a vállalkozásnál felismerhető célszerűtlen volta okából keletkeznek. (P. IV. 2478/1936. Gr. XXX. 931.) A megrendelő a szerződésszerűnek elfogadott műre vonatkozólag is érvényesítheti a mű hiányosságán alapuló jogokat akkor ha a hiány az elfogadáskor nem volt felismerhető vagy ha a vállalkozót csalárdság terheli. P. H. 5578/ 1936. Gr. XXX. 932.) Ha a vállalkozó a szerződés rendelkezéseit megszegte s az építkezéseket nem a kikötéseknek megfelelően végezte el, ennek nem az a következménye, hogy a szerződés érvényéi veszti s hogy a vállalkozó csak a tényleg teljesített munkálatok és a tényleg felhasznált anya-gok egyenértékét követelheti, hanem — vállalkozási szerződésről lévén szó, — az, hogy a vállalkozó a megrendelő kívánatára köteles a hiányt kijavítás útján elhárítani, vagy hogy a megrendelő az ellenérték aránylagos leszállítását követelheti, vagy ha és amenynyiben, a hiány a vállalkozót terhelő teljesítési kötelezettségnek neki felróható megsértésből ered, iigy nem kellő teljesítés miatt kártérítést követelhet, amely esetben kár gyanánt első sorban a szerződés szerint teljesítendő és tényleg teljesített munkálatok mennyisége, minősége közötti különbözet egyenértéke állapítandó meg. Ily esetben tehát nem a tényleg teljesített munkálatok s tényleg felhasznált anyagok értékét kell megítélni, hanem azt kell megállapítani, hogy a vállalati összeg ellenében a vállalkozónak milyen munkálatokat kellett volna teljesítenie, hogy tényleg mit teljesített és mi a kettő közötti különbözet egyenértéke. (P. VII. 1815/ 1939.) JH. XIIT. 581., JHMD. IV. 584 old. A vállalkozói szavatosság elévülésére a joghasonlatosság alapján a Kúria az eladó szavatosságára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondta ki. (P. IV. 2621/1940.) Gríll XXXIV. 644. 4. A vállalkozó díja. Alpe-es jogtalanul vonta meg a felperestől a neki átadott munkák beftjezcsét, az aloeres eme szerződésszegésébő! azonban n em következik az, hogy alperes a felperesnek