Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Vállalkozási szerződés. 13 az következik, hogy a vállalkozó csak addig követelheti, hogy a mű hiányainak kijavítására neki alkalom adassék, míg azt a maga részéről befejezettnek nem tekintette és annak, hogy a hiányok kijavítására nem hajlandó, kifejezést nem adott. Ennek megtörténte után a megrendelő jogosítva van a hiányok kijavítására szükséges összeget a megállapított munkabérből (= vállalkozói díjból) levonni. (G. 88/1901.) Dt. 3. f. XX. 49. Munkabéri (= műbéri, vállalkozási) szerződéseknél oly fogyatkozásokért, amelyek a munka átvétele után állanak elő, a munkát szolgáltató csak annyiban felelős, amennyiben a fogyatkozás a munkát szolgáltató hibájából áll elő, ha csak kifejezetten ki nem köttetett, hogy a munkát szolgáltató más, megjelölt okokból előálló fogyatkozásokért is szavatossággal tartozik; és ennélfogva azt, hogy a fogyatkozás a munkát szolgáltató hibájából állott elő, bizonyítani az átvevő tartozik. Abban a kitételben, hogy a munkát szolgáltató az általa végzett munkában előálló minden fogyatkozásért felelős, nem foglaltatik ilyen kifejezett kikötés. (265/ 1901.) Dt. 3. f. XXI. 112. Alperesek annak ellenére, hogy a felperes szerelője által véghezvitt javítási munkák befejezése után meggyőződtek arról, hogy a javítási kísérletek eredményre nem vezettek, mindamellett a géppel tovább is kísérleteztek és arra sikertelen költséget fordítottak, ahelyett, hogy felperest a gép rosszaságáról ismételve értesítették volna; az eme ténykedésük közrehatásával felmerült károk és költségük megtérítését felperestől jogszerűen nem követelhetik. (C. 87/ 1904.) Ha a szerződés szerint az építtető jogosult a felülvizsgálat rendén észlelt s a vállalkozó által helyre nem állított hiányok költségeit a vállalkozó járandóságából vagy visszatartott biztosítékábó fedezni: a hiányoknak megfelelő összeget a munkabérből vissza nem tarthatja, ha a hiányok költségei az óvadékot megközelítőleg sem merítették ki. (C. 4542/1909.) Gr. II. 1446. Az a megállapodás, hogy a hiányok értékét az építési bizottság állapítja meg és hogy a szerződő felek közt a feltételek valamely határozata okából felmerülő vitás kérdétít is az építőbizottság dönti el, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó építési bizottság döntése egyenlő joghatályú a jogszabályaink élteimében kiköthető választott bíróság döntésével. Ennélfogva az építési bizottság döntésének kötelező ereje csakis úgy érthető, hogy az az építkezés folyamán a munkálatok előrehaladása és befejezése szempontjából, valamint a munkánál használt anyag és tervek, úgyszintén a technikai részletek tekintetében irányadó, de nem érthető úgy,