Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

220 A tiltott cselekmények általában. maztathat és arra sem tarthat igényt, hogy a bíróság öt az ilyen tiltott cselekmény által létesített tényleges állapotban megvédje. (C. 4929/192Í.) M. Tára III. 56. Aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen, bár vétlenül sérti meg, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha az máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt a fennforgó körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja. (C. 6645/1924.) Mj. Dt. XVII 75. Aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen bár csak közvetve is megsérti, az köteles a másiknak (a sértettnek) ebből eredő kárát megtéríteni. — A kártérítési felelősség azt is terheli, aki a kártokozó cselekményt közvetlenül nem maga követte el ugyan, de annak véghezvitelére utasítást adott. (P. VI. 368/1925.) MD. XIX. 9. A tárgyi felelősség esetein kívül kártérítésre méltányossági alapon is csak az kötelezhető, aki másnak a jog által védett érdekét jogellenesen sértette meg. (C. 557/1925.) A bűncselekmény következtében megítélt kártérítési öszszeg fizetése alól az alperes abban az esetben sem volna felmenthető, ha annak teljesítése által az ő vagyoni helyzete rosszabbodnék, vagy ha ennek folytán az ő tartásra jogosult hozzátartozóinak tartási igényei veszélyeztetve volnának. (P. VI. 2655/1926. )MD. XX. 98. Jogszabály, hogy aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen vagy vétkesen megsérti, vagy aki a jó erkölcsökbe ütköző módon másnak szándékosan kárt okoz, e kárt megtéríteni köteles. (P. V. 1392/1933.) Gr. XXVII. 685. Az, aki a jogellenes és vétkes cselekményt elköveti (a tettes), rendszerint csak annak a kárát köteles megtéríteni, aki ellen a cselekményt elkövette (vagyis a sértettnek a kárát.) s harmadik személy által netán szenvedett károsodást csak kivételesen és akkor tartozik megtéríteni, ha az adott esetben ezt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. (P. VI. 3746/1934.) Gr. XXVIII. 665. Egy másik személlyel jogviszonyban nem lévő személynek esetleges abbeli magatartása, hogy a másik személyt az ő reá nézve jogi jelentőségű tényekről nem értesíti, a tárgyi jog értelmében nem jogellenes és nem tilos cselekmény. (P. VI. 3610/1937.) Gr. XXXI. 758. A rendőrhatósági őrizetbevétel, kitiltás és internálás kérdésében tett hatósági intézkedések következtében szenvedett vagyoni hátrányokért térítés, kártérítés nem jár. (P. VI. 3800/ 1937.) Gr. XXXI. 759. Kártérítési kötelezettséget csak a jogellenes és vétkes, esetleg vétlen vagy a jóerkölcsökbe ütköző érdeksérelmet okozó magatartás von maga után. (P. V. 1106/1938.) Grill XXXIV. 655.