Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

TIZENÖTÖDIK CIM. Tiltott cselekmény és Tétlen kártétel. ELSŐ FEJEZET. A tiltott cselekmények általában. /. Javaslat 1709—1724. §§. 1709. §. Aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen, bárcsak közvetve is megsérti, köteles a másiknak — a sértettnek — ebből eredő kárát megtéríteni. Ugyanez a kötelezettség terheli azt is, aki a jó erkölcsbe ütköző módon másnak szándékosan kárt okoz. 1710. §. Kötelmi jog megsértése az adós részéről csak annyiban esik a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok alá, amennyiben a sértő cselekmény tekintet nélkül a kötelmi viszonyra jogellenes. 1711. §. Aki jogával él, az ebből másra háruló kárért nem felelős, kivéve, ha nyilvánvalóan csak károsítás céljából teszi. 1712. §. Nem jogellenes a sérelmet okozó cselekmény, ha szükséges volt avégett, hogy a tettes a sértettnek közvetlen jogellenes támadását magáról vagy másról elhárítsa (jogos védelem). A védelem e határok közt megengedett oly személy támadásával szemben is, akinek ez a cselekmény nem számítható be; de aki ily személy támadását vétkesen előidézi, az felel azért a kárért, amely a jogos védelemből a támadóra hárul.