Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Tartozáselismerés. 207 Abból a tényből, hogy midőn felperes megbízottai alperes fiának több rendbeli adóssága rendezésének megbeszélése céljából alperesnél megjelentek, a beszélgetés folyamán alperes felperes váltói kötelezettségét illetőleg úgy nyilatkozott, hogy azt mindenesetre rendezi, azzal ne törődjenek, nem állapítható meg, hogy alperes felperes irányában milyen irányú és mily terjedelmű kötelezettséget vállalt, abból fizetési kötelezettséget megállapítani nem lehet, s így mint határozatlan tartalmú kijelentés, marasztalás alapjául nem szolgálhat. (Budapesti kir. tábla, G. 43/1903.) Dt, 3. f. XXIV. 193. Az egyetemleges zálogjoggal terhelt ingatlanokat többen vásárolták meg, s az egyik vevő magára vállalta az ekként bekebelezett terhek kifizetését. Ez a jelzálog erején s annak terjedelmén semmit sem változtat, és ez a körülmény egymagában erre vonatkozó kötelezettség elvállalása nélkül egyedül azért, mert ha az átvállalók a tartozást meg nem fizetnék, a hitelező kielégítést a vevőtárs ingatlanából is kereshetne, ez utóbbiaknak nem ad jogcímet sem arra, hogy az átvállalóktól azt követelje, miszerint a jelzálogot a felperesek ingatlanáról töröltesse, sem pedig arra, hogy őket az esetleges megkárosítás ellen a tartozás összegének bírói kézhez való letétele által biztosítsa. (C. 2677/1904.) Az elszámolás bíróilag érvényesíthető jogcím, amellyel szemben úgy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az összeszámolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésből származik. (LG. 73/1905.) Dt. 4. f. III. 93. Ha a kereskedő a tartozását feltüntető könyvkivonatot elfogadja és arra nem nyilatkozik, úgy tekintendő, mint aki ezen tartozást elismerte. (Budapesti kir. tábla, II. G. 81/1906.) Dt. 4. f. VI. 70. Bizonyított tartozáselismerés a szolgáltatásra önállóan kötelez ugyan, azzal szemben azonban az elismerő adós mégis szabadulhat a kötelezettség teljesítése alól, ha kimutatja, hogy a tartozáselismerés alapjául szolgáló kötelem bírói úton nem érvényesíthető, vagy pedig fenn nem állott. (P. I. 4496/1912.) MD. VII. 115. A jóllehet nem végleges elszámolásként, de a kölcsönösen megejtett ideiglenes számadás és akkori eredményének megállapításával, e részben mind a két felet kötelezőleg elismerési szerződés létesült s az ez alkalammal abba beállított egyes tételeket illető egyező nyilatkozatoknak az a kötelező joghatálya van, hogy a végleges elszámoláskor a már korábban megállapított és azóta sem változott tételeket az eredeti alapra visszamenőleg tévedés, megtévesztés vagy csalás eseén kívül, újból vitatni és kétségbe vonni immár nem lehet. (C. 69/1913.' Gr. XVI. 842.) A bírói joggyakorlat az adósságelismerést, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az