Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Tartozáselismerés. 205 MÁSODIK FEJEZET. Tartozáselismerés. 1. Javaslat 1694—1696. §§. 1694. §. Aki írásbeli szerződéssel elismeri, hogy a vele szerződő félnek határozott pénzösszeggel vagy határozott mennyiségű egyéb helyettesíthető dologgal tartozik, elismerése alapján köteles a teljesítésre akkor is, ha a tartozás jogalapja nem tűnik ki az elismerésből. Szóbeli elismerés csak akkor érvényes, ha egyességen vagy elszámoláson alapszik. Ha az elismert kötelem érvényességéhez külön meghatározott alak szükséges, az elismerés is csak akkor érvényes, ha ennek az alaknak megfelel. 1695. §. Azok a jogszabályok, amelyek az elismert kötelem keletkezését kizárják vagy hatályát korlátozzák, ugyanily hatással vannak a tartozáselismerésböl származó kötelemre. Egyébként az adós az elismert kötelem fenn nem állása miatt az elismerésből eredő kötelezettsége ellen csak annyiban tehet kifogást, amennyiben az alaptalan gazdagodás visszakövetelésének előfeltételei megvannak. 1696. §. A tartozáselismerés szabályai megfelelően az olyan szerződésre is állanak, amellyel valaki másnak határozott pénzösszeget vagy határozott mennyiségű egyéb helyettesíthető dolgot akként kötelez, hogy a kötelezettséget jogalaptól függetlenül maga az ígéret alapítsa meg. A kötelezettség jogalapját fel nem tüntető adóslevélről kétség esetében azt kell tartani, hogy kiállítója a kötelezettség ily megállapításának szándékával adta a hitelezőnek. 11. Élő jog. Aki valamely számlát a teljesített részletfizetés sajátkezű feljegyzése után minden ellenvetés nélkül aláír, az azt elfogadottnak tekinti. Aki valamely számlán sajátkezű írásával és aláírásával elismeri, hogy a számlabeli követelésre ál-