Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Közösség. 169 .nem gátolja a részest abban, hogy a közösségnek az ideiglenes megosztástól eltérő módon való megszüntetését követelhesse. (720/1914. P. 1.) MD. VIII. 207. Midőn tulajdonközösség megosztásánál ugyanazt a házat egyes helyiségei szerint különítik el részekre és emellett az udvar az érdekeltek között tényleg is közös használat marad, az elkülönített belső részek mindenikének kiegészítő alkotórészévé lett közös udvarra nézve elkülönítetten a közösségnek kényszerű megszüntetését a fennálló joggyakorlat kizárja. (P. V. 331/1917.) MD. XI. 202. A tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése nem foghat helyet akkor amidőn az ingatlanok értékcsökkenés nélkül természetben megoszthatók. Áll ez a jogszabály abban az esetben is, amelyben az illető ingatlanok telekkönyvi birtokrészletenként (parcellánként) külön-külön értékcsökkenés nélkül, a természetben ugyan fel nem oszthatók, de feloszthatók az ingatlanoknak osztályozásával s az egyes osztályok szerinti becsholdak megállapításával olyan módon, hogy a tulajdonosok mindegyike a tulajdonjoga arányának megfelelő értékű ingatlanokat a gazdasági érdekek szemmeltartásával összesítve kapja meg. A tulajdonközösség ilyen módon való megszüntetésének nem lehet akadálya az sem, hogy az ingatlanoknak jelzett megosztása közös utak kihasítását, ezekre a közösség fenntartását kívánja meg, valamint nem akadály az sem, hogy adott különleges esetben a tulajdonostársak között értékkiegyenlítés válik szükségessé. (C. 1780/1920.) Mj. T. I. 80. 2) Tényleges megosztás. Ha a tulajdonostársak az ingatlant egymás között természetben felosztották, az ingatlant felosztott állapotban éveken át bírták és használták, ez vélelmet állapít meg amellett, hogy mindenik tulajdonos a neki jutott részt tulajdonának tekinti s később egyik tulajdonostárs sem követelheti, hogy a felosztás más alapon történjék. (C. 132/1905.) A telekkönyvben közös tulajdonul felvett ingatlan te kintetében az egyik fél nem élhet a közösség megszüntetése iránt perrel, ha az ingatlan használatának szabályozása állagának tényleges megosztásával történt, azt a felek hosszú időn át akként birtokolják s a birtoklás ellen egyik fél sem szólalt fel, mert ebből az vélelmezhető, hogy a peres felek illetményöket egyéni tulajdonul vették birtokba és ezzel a birtokba vett területre nézve a közösséget megszüntették. (C. 695/1905.) A székesfőváros területén létező olyan villatelekre, melyet a tulajdonostársak a természetben megosztva akképen