Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
Közösség. 167 f.en az ingatlanra vonatkozó hiteles telekkönyvi kivonatból állapítható meg. (P. V. 2533/1929.) MD. XXIV.'167. A tulajdonközösségnek árverési megszüntetésére okul nem szolgáihat az a körülmény, hogy a társa a bért, az elvont 'hasznot nem szedi, a szükséges javításokat nem teljesíti, úgyszintén az sem, hogy a tulajdonostársak olyan jó anyagi helyzetben vannak, hogy akármelyik a másik hányada megvételéhez szükséges készpénzt nehézség nélkül megszerezheti. (Kúria P. V. 7220/1929.) MD. XXIV. 185. A tulajdonközösség megszüntetésének oly módja, amely az egyik részesre személyes kötelezettséget ró és azt készpénzráfizetésre kötelezi, csak az esetben foghat helyet, ha az érdekelt részesek ebben megegyeznek. (P. V. 408/1929.) Grill XXIV. 693. Az ingatlan megosztásához szükséges közigazgatási engedély igazolása nélkül a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését természetbeni megosztással nem mondhatja ki. (P. V. 1584/1930.) MD. XXIV. 124. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a tulajdonközösség megszüntetése más megállapodás hiányában rendszerint akként megy végbe, hogy azok a tárgyak, amelyek számottevő értékcsökkenés nélkül a részesek illetőségeinek megfelelő részekre oszthatók, — a részesek között természetben kerülnek osztály alá, és amennyiben a természetben való megosztásnak helye nem lehet, a közösség megszüntetése bíviói árverés útján eszközlendö* ha azután ezeknek az eseteknek egyike sem foghat helyet, csak akkor jöhet szóba oly megszüntetési módozat, amely alkalmasnak mutatkozik arra, hogy azáltal a tulajdonostársak érdekei jelentékeny sérelmet nem szenvednek és emellett a tulajdonközösség megszüntetésének méltányos megoldását eredményezheti. (P. V. 5984/1930.) Grill XXIV. 690. Ha a társak a közüs tulajdonukban levő ingatlan kezeléiének és haszonvételének módját sem közös megegyezéssel, sem többségi határozattal nem állapították meg, — bármelyikük kérheti a bíróságtól annak valamennyi részes méltányos érdekével egyező megállapítását. (P. V. 1685/1932.) Gr. XXVI];. 679. I. A bírói gyakorlat szerint a bíróság a közösség megszüntetésének módja tekintetében rendszerint nincs kötve a felek javaslataihoz, hanem arra a felek által javasolttól eltérő módot is választhat. — II. A közösség megszüntetésének olyan módja, ho^y a részes értékkiegyenlítés fejében ráfizetésre köteleztessék, csak akkor fosrhat helyet, ha az illető részes ebbe beleegyezik. (P. V. 6138/Í939.) Gr/XXXIII. 784. Az anyagi jog szerint a tulajdonközösség bírói úton való megszüntetésének két módja közül a természetben való fel-