Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

164 Közösség. I. Ha a részesek a közösségben tartott vagyon kezelésének és haszonvételének módját közös megegyezéssel meg nem állapították, a részesek szótöbbséggel is hozhatnak olyan határozatot, amely a közös vagyon tekintetében a kezelés és haszonvétel módját a vagyon természetének és a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően állapítja meg. — II. A közös tárgy kezelése és haszonvételének módjára nézve többségi határozat esetén a tárgy természete és a rendes gazdálkodás — ebben az esetben a rendes kereskedelmi üzletvitel — szabályai irányadók. (P. IV. 1963/1938. Gr. XXXI. 744.) A társtulajdonos a közös tulajdonban álló ingatlanok közül a neki ideiglenesen kizárólagos használatra átadott erdőt, a tulajdonostársakkal szemben csupán az állagérték sérelme nélkül, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használhatja. (P. V. 2147/1938. Gr. XXXII. 752.) 4, Tulajdonközösség megszüntetése, a) Perenkívüli megszüntetés. Nem ütközik ugyan tiltó jogszabályba a közös tulajdont képező többi birtokrészletnek olyan módon való megosztása s e móddal a vagyonközösségnek megszüntetése, hogy az előbb közös birtokrészletek az egyes tulajdonostársaknak egészben váljanak kizárólagos tulajdonává, de a vagyonközösségnek ilyen módon való megszüntetése csak a tulajdonostársak s az esetleges más telekkönyvi érdekeltek megegyezésén alapulhat. (31/1901.) Dt. 3. f. XXI. G7. Az osztatlan vagyonközösségben álló tulajdonostársak egyike, ha a tulajdonostársak a vagyon mikénti kezelésében állapodtak meg, ezen kezelés módjának megszüntetésére vagy megváltoztatására nincs feljogosítva, ehhez a tulajdonostársak összességének beleegyezése vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulása szükséges. (C. 205/1904.) Külön megállapodás hiányában a közös tulajdon tárgyáról csak a tulajdonostársak összessége dönthet joghatállyal, az egyetértés hiánva pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére. (C. 152/1912.) Valamely osztatlan közös tulajdont képező ingatlannak perenkívüli megosztásához a jogközösségnél fogva az összes tulajdonostársaknak hozzájárulása szükséges. (P. II. 4816/ 1913.) MD. VII. 228. Oly esetekben, midőn valamely ingatlanság csak telekkönyv ileg áll többeknek hányadrészek szerinti közös tulajdonában, tényleg azonban a tulajdonosok azt egymás között véglegesen megosztották, egyik tulajdonostárs sem követel-