Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

162 Közösség. Külön megállapodás hiányában a közös tulajdon tárgyáról csak a tulajdonostársak összessége dönthet joghatállyal, az egyetértés hiánya pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére. (G.. 152/1912.) MD. VI. 159. A közös tárgy kezelése és fenntartása érdekében szükséges intézkedés foganatbavételét, ha e tárgyban a részesek megállapodásra nem is jutnak, az általános magánjogi szabályok szerint a bíróság előtt a részesek bármelyike kérheti. (Rp. VI. 2711/1915.) MD. X. 103. Ha a közösségben levő felek a kezelés módjára nézve megállapodni nem tudnak, a kezelés módját a jogközösségben levő felek mindegyike méltányos érdekének megfelelően a bíróság állapítja meg. (P. III. 4138/1920.) MD. XIV. 33. Ugyanígy: (P. V. 1639/1938.) Gr. XXXII. 754. Ha az osztatlan közösségben levő tulajdonostársak a közös dolog kezelésében megegyezni nem tudnak, a tulajdonarányuknak meg-felelő többséggel döntik el azt, hogy a közös dolog — a kényszerű körülményekhez képest — mikép kezeltessék. (P. 111. 1473/1923.) MD. XVI. 103. Ez a döntés azonban csakis azokban a keretekben mozoghat, mely a kényszerű kezelés ideiglenessége kereteit meg nem haladja, azaz, amely csupán az ideig-óráig való kezelés módját állapítja meg, mindaddig, amíg az érdekelt közös tulajdonosok akár megegyezéssel, akár a bíróság igénybevételével viszonyaikat — esetleg csakis magát a kezelés módját — nem rendezik. (P. III. 1473/1923.) M. D. XVI. 103. A közösségben levő társak mindegyikét terheli a közösségből folyó az a kötelezettség, hogy a közös dolog rendes kezelésében közreműködjék, ha ily közreműködésre a kezelés vagy haszonvétel érdekében szükség van. — Olyan esetben, amidőn a haszonvétel módjára nézve határozni kell és egyhangúság el nem érhető, a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, ha e határozat a rendes és észszerű használat körét túl nem lépi és a kisebbségnek a jogait egyebekben nem csorbítja. (P. 7716/1925.) MD. XIX. 97. A tulajdonostársak többségének a közös jogtárgy kezelése és értékesítése tekintetében hozott határozata sem foszthatja meg a tulajdonostársat attól, hogy a saját illetősége használatának egyenértékét mégis maga és önállóan megszabhassa. — A többségben levő tulajdonostársak sem lehetnek feljogosítva arra, hogy tulajdonostársuk terhére a közös jogtárgy oly későbbi megnagyobbodásával előre rendelkezzenek, amelynek beállta a közös jogtárgy haszonbérbeadásakor még bizonytalan volt. (P. VI. 5128/1927.) MD. XXII. 82. Az osztatlan közös ingatlan egyik tulajdonosa által a birtokbabocsájtást megtagadó másik tulajdonostárs ellen támasztott kereseti igény elbírálásához az összes tulajdonosok