Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

2 Vállalkozási szerződés. A késedelem következményei nem érik a vállalkozót, ha a késedelmet oly körülmény okozza, amely a megrendelő személyében vagy érdekkörében áll elő. 1582. §. A vállalkozónak úgy kell a művet előállítania, hogy a kikötött tulajdonságok meglegyenek benne és ne legyen olyan hibája, amely értékét vagy rendeltetésének megfelelő használhatóságát elenyészteti vagy csökkenti. 1583. §. Ha oly körülmény jut a vállalkozó tudomására, amely a műnek kellő időre vagy kellő minőségben előállítását veszélyezteti, köteles a megrendelőt erről haladéktalanul értesíteni. 2. A vállalkozó szavatossága. 1584. §. Ha az előállított mű nem felel meg a kikötött vagy a törvényi kellékeknek (1582. §.), a vállalkozó a megrendelő kívánatára köteles a hiányt kijavítással elhárítani, hacsak elhárítása aránytalan költséggel nem járna. Ha a vállalkozó kötelezettségének teljesítésével késlekedik, a megrendelő a vállalkozó költségén maga gondoskodhatik a hiány elhárításáról. E jogait a megrendelő már a mű előállítására rendelt, idő eltelte előtt gyakorolhatja, ha a hiány az előállítás közben mutatkozik és nyilvánvaló, hogy amiatt a mű elkészülése után nem lesz elfogadható. 1585. §. Ha a hiány elhárítása nem lehetséges, vagy ha elhárítását azért nem lehet követelni, mert aránytalan költséggel járna: a megrendelő a mű visszautasításával a szerződés felbontását, vagy pedig a díj arányos leszállítását követelheti, csekélyebb hiány miatt azonban a felbontási csak akkor, ha különös érdeke kívánja. Az előbbi bekezdésben meghatározott jogok akkor is megilletik a megrendelőt, ha a vállalkozó a mű kijavítását megtagadja, vagy az e célra neki kitűzött megfelelő határidő alatt nem teljesiti, vagy ha a kijavítás a megrendelőre érdeket vesztette.